A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Vári Dezső, FETIKÖVIZIG: A Beregi belvízrendszer fejlesztési koncepciója vízháztartási szemléletű vízrendezési megoldások alkalmazásával
Léghőmérséklet, napfénytartam A kistérségben az egyes területrészek között a hőmérsékleti értékekben számottevő eltérésre nem számíthatunk. Kisebb különbségek a déli és északi rész között alakulhat ki, vagyis délen a sokévi átlagos léghőmérséklet, valamivel (néhány tized fokkal) magasabb, mint északon, illetve a vulkáni magaslatok délnyugati kitettségű lejtőin lehet kissé melegebb az időjárás. 1. ábra. A léghőmérséklet alakulása Tarpán (FETIKÖVIZIG) Az évi napfénytartam összege - amely jelentős hatással van a léghőmérséklet alakulására - Vámosorosziban 1596 (1980) és 2113 (1973) óra között változott. A sokévi átlag 1824 óra, ami kevesebb, mint Nyíregyházán, ahol 1876 óra. Átlagos időjárás esetén, Vámosorosziban a téli félévben 499 óra (27%), a tenyészidőszakban 1325 napfényes óra (73%) volt kimutatható. A legtöbb napfény általában július és augusztus hónapban, 260 óra (14%), illetve 257 óra, a legkevesebb decemberben 35 óra (2 %) fordul elő. Megállapítottuk, hogy a Beregi-síkságon a sokévi átlagos léghőmérséklet 9,0-9,4 °C között változik. (2. ábra) A tél itt a leghidegebb az Alföldön, amint az a táj földrajzi helyzetéből következik: január középhőmérséklete -3,-3,5 °C. A tél tartósságára jellemző, hogy átlagban 35-40 téli nap bekövetkezésére számíthatunk. Az Alföld legkésőbben tavaszodó tája. A napi középhőmérséklet csak április 20. körül emelkedik 10 °C fölé. A nyár itt a legkevésbé meleg az alföldi tájak közül, július középhőmérséklete csak 20-21 °C közé esik. A téli félév sokévi átlaga 2,0-2, °C, a tenyészidőszaki 16-17 °C. A két félév átlagos hőmérséklete közötti különbség 14 °C. Fagyos napok, vagyis olyan napok, amikor fagypont alatti léghőmérsékletet észlelnek október-április hónapokban fordultak elő, de kivételesen szeptemberben és májusban is lehetségesek. Az utóbbi három és fél évtizedben (1963-2005), a fagyos napok száma 40 és 150 között változott, a sokévi átlag 80 nap. A talajfagy mélységére vonatkozó adatok az 1986-2004 időszakra álltak rendelkezésre. Télen a talajfagyos napok száma 20 és 100 között változik. Mélysége általában 10-30 cm, de hosszan tartó alacsony léghőmérséklet esetében, a napi legnagyobb mélység elérte, sőt ritkább esetben meghaladta az 50 cm-t. A kistérség területén a hosszabb-rövidebb csapadék észlelési időszakkal rendelkező állomások: Lónya, Barabás, Tiszaszalka, Csaroda, Tarpa, Gulács, Vásárosnamény-Jánd, mindenütt több mint 40 év hosszúságú idősor áll rendelkezésre. 7