A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Vári Dezső, FETIKÖVIZIG: A Beregi belvízrendszer fejlesztési koncepciója vízháztartási szemléletű vízrendezési megoldások alkalmazásával
A BEREGI BELVÍZRENDSZER FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VÍZHÁZTARTÁSI SZEMLÉLETŰ VÍZRENDEZÉSI MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSÁVAL VÁRI DEZSŐ FETIKÖVIZIG I. BEVEZETÉS Földrajzi adottságaink következtében Magyarország belvízvédelmi rendszere a világon egyedülálló. A rendszer kiépítésekor, majd az évtizedek óta tartó működtetésekor a deklarált legfontosabb feladata a mezőgazdasági termelés érdekeit szolgáló kárelhárítás volt. Napjainkban a mezőgazdaság szerkezetének termelési, tulajdoni változásai miatt, valamint a természetközeli tájgazdálkodás és a természetvédelem, ökológiai szempontjainak előtérbe kerülésével változtatni kell a működtetés feltételein. Az 1990. évi rendszerváltás új helyzetet teremtett a gazdasági életben, ezen belül a mezőgazdaságban, Magyarország 2004. május 1-i csatlakozása az Európai Unióhoz pedig új szemléletet jelent a vízgazdálkodásban - amit az EU Víz Keretirányelvében fogalmazott meg - ezért indokolt áttekinteni a vízgazdálkodás - vízrendezés jelenlegi helyzetét és meghatározni feladatait. A VKI előírásai az Unió közösségeiben: • A vízi környezet fenntartása és javítása • A felszíni vizek lehető legjobb ökológiai és kémiai állapotának elérése és megőrzése • A felszíni és felszín alatti vizek jó vízminőségének biztosítása és fenntartása Kérdés, hogy hol és hogyan lehet összeegyeztetni az ökológiai igényeket, elvárásokat a mezőgazdálkodás és a belvízkármentesítési igényekkel? Az új igények és a vízrendezési létesítmények kiépítésekor megfogalmazott igények sokszor egymással ellentétesek. A vízrendezési létesítmények a mezőgazdaság eddigi igényeit és a vagyonvédelmet (belterület, ipar, vonalas létesítmények) szolgálták és szolgálják, mint infrastrukturális létesítmények. A területen élő lakosság élet és vagyon biztonságát teremtik meg. Ugyanakkor ezeknek a létesítményeknek egy része (holt-medres, mély fekvésű hajlatokban lévő szakaszok, állandóan vízzel telt csatorna szakaszok, tározók, tavak) vizes élőhelyek is, amelyek növény és állatvilágának az életfeltételeit biztosítani kell. Vita sok esetben azon van, hogy mely vízgazdálkodási létesítmények, csatornák vizes élőhelyek, s melyek nem. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódik a természeti, illetve a vízgazdálkodási adottságokhoz igazodó területhasználat kialakítása ( művelésből való kivonás, rét-legelő, erdő gazdálkodás). A vízgazdálkodást, ezen belül a vízrendezést ennek megfelelően kell felülvizsgálni és az új igényeknek megfelelően kell megoldani.
