A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Somogyi Csaba, Takács Ilona, FETIKÖVIZIG: Érpatak (VIII. sz.) főfolyás múltja, jelene, jövője
Pihenőlépcső kialakítása Nyíregyháza városi szakaszán a 14+150 - 14+200 szelvények között lehetőség adódik 3 soros pihenőlépcső kialakítására, melynek hossza megközelítőleg 50 m. A pihenő lépcső környezetében cserjék, bokrok esetlegesen fák ültetésével még hangulatosabbá tehetjük a helyet az ott megpihenni szándékozók részére. > Érpatak (VIII. sz.) főfolyás 6+430-7+430 km szelvényei között kialakult szakadópart rendezése A szakadópart környezetében a közlekedés balesetveszélyes, valamint a partok rongálódása miatt a csatorna mederelfajulása folyamatos. A legveszélyeztetettebb szakasz a 6+430-7+430 km szelvények között található Jelen esetben az érintett szakaszon (1000 m) a szakadópart rendezése, rézsű védelme tereplépcsőzéssel, levert karósorhoz rögzített gabionnal kombinált rőzsekévés megtámasztással történne. A fűmagos geotextilia biztosítaná a rézsű mielőbbi beállását az időjárási hatások kedvezőtlen hatásával szemben. > Bögekotrások Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás és kapcsolódó létesítményeinek bögéi az elmúlt években nagy mértékben feliszapolódtak. Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás 17+533-17+780 km szelvények közötti bögéje Nyíregyháza megye jogú város belterületi szakaszát, míg a 3+000-3+460 km szelvények közötti bögéje a Lónyay főcsatornát mentesíti a feliszapolódástól. A kialakult iszapszintek mind a két bögében elérték az érintett csatornák fenékszintjét, azaz nem töltik be funkciójukat. Szükségessé vált a kotrásuk és a kotrás alkalmával kitermelt iszap elhelyezése, mely bizonyos esetben csak a szomszédos terület kisajátításával lehetséges. 4.1. A fejlesztéssel érintett célcsoportok Közvetlen célcsoport: - területen élő állandó lakosság- intézmények (önkormányzatok, társulatok)- vízgazdálkodás résztvevői- gazdálkodók Közvetett célcsoportok: - mezőgazdasági termelésre alapuló vállalkozások- befektetők Az 50 km2 belterületen közvetlenül érintett lakosság száma 120 000 fő, a mezőgazdaságból élők az erdővel együtt- mintegy 270 km2-en gazdálkodnak. A közvetve -a teljes Nyírségi területére vonatkoztatott - érintett lakosság száma 142 ezer fő, az előbbiek szerinti értelemben pedig 539 km2-en folytatnak gazdálkodási tevékenységet. A vízrendszerben élők és gazdálkodók a Nyírség Vízgazdálkodási Társulat tagjai, akik fizetnek társulati érdekeltségi hozzájárulást. Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás kizárólagosan állami tulajdonú létesítmény, fenntartás, üzemeltetés és fejlesztés vonatkozásában egyaránt. Emiatt a területen élő érintettek részéről elvárás az állami kötelezettségek maradéktalan teljesítése. 7
