A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Körösparti János, Bozán Csaba, Halászati és Öntözési Kutatóintézet: A földárjás területek vízgazdálkodási problémái

3. ábra: A magas talajvízállású vonulat rendezettségének vizsgálata kétváltozós lineáris regresszió módszerrel (Bozán és Körösparti, 2003/a)

A talajvízfeltörésesjelenségek elsősorban és legnagyobb kiterjedésben a dél-alföldi területeken, ezen belül is leginkább a Békés-Csanádi löszhát területén figyelhetők meg. A löszhát túlnyomó része a Maros hordalékkúpjára esik, ahol a szerteágazó ősfolyók változatos üledékeket raktak le. Erősen váltakozva vízvezető, illetve vízzáró rétegek rakódtak egymásra, néha egymás mellé, lehetőséget teremtve a (nyomás alatti) talajvizek mozgásának, azaz a földárjának. Az elhagyott folyómedrek meghatározó szerepet játszanak (Somogyi, 1969) a nyomás alatti talaj- és rétegvizek felszínre jutásában, ami abból is kitűnik, hogy a vízfeltörések sajátos, folyómederre emlékeztető képet mutatnak (4. ábra).

4. ábra: Az 1979. évi talajvízfeltörések a Maros-hordalékkúpján (1. folyami homok; 2. löszös homok; 3. homokos lösz; 4. infúziós lösz; 5. agyagos lösz; 6. réti agyag; 7. szikes agyag), Pálfai (1986) nyomán

5