A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Körösparti János, Bozán Csaba, Halászati és Öntözési Kutatóintézet: A földárjás területek vízgazdálkodási problémái

1. ábra: Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt (FM Vízrajzi Intézet, 1938)

2. A belvizek kialakulása

A belvizek keletkezésének több módja van. A három legjellemzőbb az in situ (helyben keletkező), az összegyülekezéses és a feltöréses eredetű többletvíz (Rakonczai et al., 2003). A helyben kialakuló víztöbblet valamilyen csapadék formájában kerül a területre ott tartósan megmaradva, mert elszivárgását klimatikus, talajtani vagy domborzati tényezők akadályozzák. Az összegyülekező vizek esetében egyértelműen a morfológiai adottságok tehetők felelőssé a vízborításért. A feltörő, felszivárgó (talaj, de esetenként rétegvíz eredetű) többletvizek a felszín alól, a felszín alatti vizek nyomásviszonyai alapján jutnak a talaj felszínére, és közvetlenül nem a felszíni csapadékból származnak (Kreybig, 1942). Kialakulásában számos tényező a körülmények megteremtésében játszik szerepet, mint a földtani és a talajtani felépítés, míg az időjárási és talajvízjárási anomáliák a jelenség kialakulásának okozói.

A belvízképződést befolyásoló természeti tényezőknek két fő csoportja különböztethető meg. Az egyik csoportba azok az időben állandó vagy csak egészen lassan változó tényezők tartoznak, amelyek meghatározzák a belvízképződés alapfeltételeit, vagyis a terület belvízi veszélyeztetettségét:- éghajlati tényezők (kontinentalitás, napfénytartalom);- morfológiai adottságok (domborzati adottságok, lejtőviszonyok);- geológiai adottságok (szerkezeti felépítés, törésrendszerek);- talajtani adottságok (fizikai talajféleség, agyagtartalom);- sekélyföldtani adottságok (szedimentológiai adottságok);- talajvíz-viszonyok (talajvíz-rendszerek).

A második csoportba azokat a tényezőket soroljuk, amelyek egy-egy tényleges belvízi helyzet kialakulásának közvetlen előidézői. Az állandó tényezők által meghatározott belvízi veszélyeztetettségű térségben a tényleges elöntések kialakulását hidrometeorológiai körülmények határozzák meg:- csapadék mennyisége, időbeli eloszlása;- talajvízállás;- léghőmérséklet.

2