A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Horváth Béla, KÖTIKÖVIZIG: Összehangolt térségi vízrendezési fejlesztés 2007-2013 = belvízgazdálkodás?
Melyek ezek a kényszerítő eszközök? • Európa Tanács és Parlament által 2000. december 22-én hatályba lépett 2000/60/EK. Víz Keretirányelv (VKI): > A Keretirányelv értelmében vizeink jó állapotát 2015-ig meg kell teremteni. • A készülő Vízgyűjtőgazdálkodási Tervek a csatornák és vízfolyások jó állapotának elérésére határidőhöz kötött, konkrét intézkedéseket fognak tartalmazni, melyek végrehajtásához forrásokat, ellenkező esetben szankciókat rendel. • Európa Tanács és Parlament által 2007. november 26-án hatályba lépett 2007/60/EK. Irányelve az árvíz -és belvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. • Belvíz elleni védekezés reformja > A természetföldrajzi adottságaink következtében kialakított és a világon egyedülállóan nagy kiterjedésű belvízvédelmi rendszerünk eddigi elsődleges feladata a mezőgazdasági termelés érdekeit szolgáló kárelhárítás, a káros víz minél gyorsabb elvezetése. A Kormányprogram tervezet megfogalmazása szerint: „A belvizek elleni védekezés, a társadalmi szintű ésszerűséget tartsa szem előtt. Olyan területeken, ahonnan sokkal drágábban lehet a belvizet elvezetni, mint amekkora hasznot ez eredményez, támogatjuk a művelési mód megváltoztatását”. > „A társadalmi ésszerűség szem előtt tartása” azonban nem egyszerű kérdés, a területen visszatartott, vagy hagyott víz számtalan bonyolult összefüggés előzetes tisztázását majd megoldását teszi szükségessé, számos érdekkört érint. A belvizek kártételei elleni védekezés új megközelítése, vagyis a vizek nagy területekre kiterjedő visszatartása először a terület, a táj és a földhasználat új ökológiai és különösen ökonómiai (gazdaságossági) szempontjait is figyelembevevő átgondolását kívánja. Nem elhanyagolható szempont, hogy ez a terület-, táj-, és földhasználat változás, változtatás a lehulló csapadék helyben tartása, tározása lehetőséget ad a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, helyenként a vízkészlet növelésére is. Európai Uniós csatlakozásunk elvben örvendetesen kiszélesítette a fejlesztésekhez rendelhető források választékát. Sajnos csak elvben. Hazai források > Központi költségvetési források Jelenleg csak jelképes mértékű forrásról beszélhetünk, melyek nagyságrendje a vizilétesítmények szűk értelemben vett pótlási költségeit sem fedezi. Európai Uniós források > Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) A 2007-2013 között ismertté vált pályázati konstrukciók körébe sajnálatos módon a vízrendezési létesítmények nem kerültek be, így jelenlegi információink szerint ilyen forrásra ez a tőkeszegény ágazat nem számíthat. 7
