A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Horváth Béla, KÖTIKÖVIZIG: Összehangolt térségi vízrendezési fejlesztés 2007-2013 = belvízgazdálkodás?
Végül egy fenyegető globális katasztrófára kell rámutatnom, ami az óceánok és tengerek felmelegedésének következménye lehet: a kontinensek tengerparti, mélyen fekvő területeinek elöntése - a korábbi kontinentális és interkontinentális népvándorlásokkal szemben -, egy globális népvándorlás veszélyével fenyegeti az egész emberiséget. A hőmérsékletnövekedés mértékétől függően, egyes tengerparti országok területének jelentékeny részét, mások teljes egészét fenyegeti az elöntés veszélye, továbbá az óceánok és tengerek egyes szigetei teljesen víz alá kerülhet (pl. a Csendes-óceán számos természeti paradicsoma). Ezt a globális népvándorlást nemcsak maguknak a tengerparti országoknak kell majd felfogniuk, hanem a kontinensek ún. belső országai és azok népei sem lesznek mentesek a népvándorlás következményeitől.” A várható változásokra az emberiségnek a választ világméretekben kell megadnia, de a magyarországi belvízkár elhárításban érdekeltek sem tehetnek úgy, mintha kívülállók lennének. Mi a teendő? Ilyen pesszimista jövőkép láttán első lépésként leltárt kellett késztenünk: ■ Mit vár el tőlünk a környezetünk, milyen jövőbeni igényekkel számolhatunk? ■ Érdemes-e előre menekülnünk, vagy inkább sodródjunk az eseményekkel? ■ Milyen eszközökkel rendelkezünk, ez mire tesz bennünket alkalmassá? ■ Milyen forrásaink vannak a felvállalt fejlesztésekhez? Az egyes kérdéskörökre adható válaszlehetőségeink az alábbiak; Elvárások Első és legfontosabb elvárás, amelyet a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény ír elő számunkra, az alapfunkció maradéktalan ellátása. Bővebben kifejtve: a belvízelvezető mű képes legyen teljes mértékben biztosítani a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőséggel bíró területek vízmentesítését (belterületek, kiemelt ipari övezetek), míg a vízgyűjtőterület egyéb, többnyire mezőgazdaságilag művelt területeiről a közgazdaságilag indokolható szintig lássa el ezt a funkciót. Hasonlóan fontos feladat (esetenként fontosabb) a vízkészlet-gazdálkodási és ökológiai célú térségi vízátvezetés biztosítása ott, ahol erre igény és műszaki lehetőség van. Síkvidéki körülmények között szinte minden belvízcsatornára igaz az általánosító megállapítás, hogy a térség egyetlen felszíni vízkészlete és elvezető vízi útja. Ennek megfelelően a lakosság, illetve a gazdaság szereplői így is tekintenek csatornáinkra, ezért a használati-hasznosítási igények rendkívül sokrétűek, ezek közül csak a legmarkánsabbakat sorolnám fel: ■ Tisztított szennyvíz bevezetés ■ Mezőgazdasági célú vízigények kielégítése ■ Különféle használt vizek bevezetése ■ Egyéb gazdasági célú vízhasználatok ■ Szabadidős- és turisztikai célú igénybevételek 2
