A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Csereklye E. Krisztina, dr. Bardóczyné dr. Székely Emőke, dr. Penksza Károly, Loksa Gábor, SZIE MKK KTI: A Váci-liget vízrendszerének szabályozási kérdései a vizes élőhely védelem tükrében

megtalálhatók a természetes vízgyűjtő árkok, melyek évszázadok alatt alakultak ki. Ezek feladata az időszakos esőzések vizének gyűjtése és szállítása. Az utóbbi években sajnos több esetben ezeket szeméttel töltötték fel (Bíró 2002), ebből adódóan fontos lenne ezeknek a rendbehozatala.

Ártéri mocsarak

A terület kis mélységű hiányos parti növényzetű benőtt lápos. Ennek következtében mikroklímáját nehezebben tudja megőrizni, így a párologtatás intenzitása és a vízvesztesége nagyobb. Javasolt beavatkozás lenne (Horváth 1999), kotrással olyan feltételek létrehozása, amelyek a mocsárban élő egyes növényeknek optimális feltételeket biztosítanak. Az ártéri mocsarak területén ajánlott őshonos fajok megőrzése, vízellátás biztosítása, minél kevesebb beavatkozással (Horváth 1998). A Gombás-patak torkolatánál kialakult lápos, eutrophizálódott területet a Göncöl Alapítvány, természetes élőhelyek bemutató területét alakította ki, ahol több száz méteres vízre épített sétányon figyelhető meg a mocsári élővilág (Bakó et al. 2002). A folyamszabályozás miatt a váci szakaszra is építettek sarkantyúkat, melyek mögött a part feltöltődik, elmocsarasodik. A feltöltődő part mentén galériaerdők húzódnak, melyek sokszor benyúlnak a már-már szárazfölddé töltődött szigetekhez (Simon 2000, Szilágyi 1994).

Duna , part

A város területének összes vízgyűjtője a Dunába torkollik. A Duna város menti szakasza 9,4 km hosszú. A kikötők (hajókikötő, kompkikötő, cement- és kavicskikötő) a Duna szennyezésének potenciális forrásai (Urbanitás 2004). Vízminőségi vizsgálatok alapján, a Duna a váci szakaszon: a 2004 adatok alapján az MSZ 12749 szerint a Dunára a következők jellemzőek:

az oxigénháztartás tekintetében II. osztályú,

• a tápanyagháztartás tekintetében III. osztályú,

• mikrobiológia tekintetében IV. osztályú,

• mikro-szennyezők tekintetében III. osztályú,

• egyéb jellemzők tekintetében II. osztályú.

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

Az aktuális állapot felmérése alapján megállapítható, hogy további vizsgálatok és tervek elkészítése szükséges a Váci-Liget területére. Az elkészült vizsgálati adatsorok esetenként hiányosak és nem adnak minden esetben egyértelmű eredményt a részletes értékeléshez. A patakmedrek, a források és a tó környezetének természetszemléletű helyreállítása több szempontból is jelentős lehet a város életében, mivel az azokat kísérő zöld parti sáv jelentősen javítaná a város környezeti állapotát (klímamódosítás, levegőszennyezés csökkentése, víztisztítás, zajcsökkentés stb.). A Váci-Liget parti sávja jelentős elemévé válhatna a város zöldfelületi rendszerének. Mint jelentős zöldfelületirendszer elem, természetvédelmi szempontból is értékessé válhat megfelelő kezelés, és elsősorban a célzott fejlesztések hatására: a parti sáv és a patakmeder új élőhelyet biztosítana az állat-, illetve növényvilág számára. Az ott élő emberek életminőségét is jelentősen javítaná egy ökológiailag és 10