A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn
1.3.3 Lehetőségek a hasznosítható felszíni vízkészletek időbeni ingadozásainak mérséklésére, vízpótlás a vízhiányos időszakokban A Fehér-Körös magyarországi szakaszán a hasznosítható vízkészletek pótlása több évtizede foglalkoztatja a témában közvetlenül érdekelt döntéshozókat és szakembereket. A vízpótlási lehetőségek a vízkészlet származási helyének függvényében alapvetően két csoportra oszthatók, hazai területen belüli megoldások és határon túli területek és vízkészletek igénybe vétele. Természetesen lehetőség van a két módozat különböző kombinációira is. Döntést a különböző változatok műszaki és gazdasági jellemzőinek együttes értékelésével lehet hozni. Hazai megoldási lehetőségek Péli tározó kialakítása a Békés-Csanádi vízgazdálkodási rendszer keretében. A vízgazdálkodási rendszer tervét 1983-ban készítette dr. Pálfai Imre. A rendszer fő vízkivételi helyeit a Fehér-Körös bal partján, Gyulán a folyó 8+250 fkm szelvényében, illetve a Maros Nagylaki 49+400 fkm szelvényébe tervezték. A víz tározására Gyulától délre a Péli pusztán jelöltek ki egy 618 ha-os területet. A rendszer részét képezi a Királyhegyesi tározó is. A két fő vízkivételi művet a 89,7 km hosszú, 5 m3/s vízhozam szállítási kapacitású, több esésnövelő szivattyúval ellátott KörösMaros csatornával tervezték összekötni, ami lehetővé tette volna a Körösből a Marosba és főleg a Marosból a Körösbe való vízátvezetést. A rendszert 15 m3/s vízhozam kiszolgálására tervezték. A Maroson Nagylaknál 5 m3/s-, a Fehér-Körösön Gyulánál szintén 5 m3/s teljesítőképességű szivattyútelep épült volna. A tározóból aszályos időszakban 10 m3/s víz kiszolgálást kellene biztosítani. A 31 millió m3 térfogatú Péli tározó folyamatos szivattyúzással 72 nap alatt lett volna feltölthető. Megvalósulás esetén a vízpótlási változat előnye lenne, hogy a jelentősebb vízkészlettel rendelkező Marost is felhasználja a vízpótlásra. Hátrányai: a jelentős beruházási és üzemelési költségek, a 89 km-es vízátvezetés során feltételezhető nagy vízveszteség, a csatorna nyomvonal tulajdoni viszonyainak módosítási nehézségei, illetve a természetvédelmi előírások betartásának nehézségei. Kisdelta árvízi szükségtározó átalakítása állandó jellegű víztározóvá. A Kisdelta árvízi szükségtározó a Fehér-Körös árvizei elleni védelem céljából épült meg 1996-1999 között. A tározótér a remetei ártéri öblözetben helyezkedik el a Fekete-Körös bal oldali, a Fehér-Körös jobb oldali töltése, a remetei gyermekotthon körtöltése és a Gyula-Sarkad közötti területen. A szükségtározó területe 5,80 km2, tároló teljes térfogata 26 millió m3, a küszöbszint alatti térfogat 14,0 millió m3 (Szlávik-Galbáts-Kiss-Kisházi-Rátky 1999). Az üzemi vízszinthez tartozó 26 millió m3 víztömeg két módon kerül vissza a Fehér-Körösbe: a megnyitási hely küszöbe fölött, 5 nap alatt 12 millió m3 víz közvetlenül visszaáramlik a folyóba, a fennmaradó 14 millió m3 víz az Itceéri- csatornán keresztül a Gyula II. szivattyútelep 3,8 m3/s névleges kapacitású szivattyúival 41 nap alatt emelhető vissza a folyóba. A leürítés a tározóból a csatorna felé egy 2,0x1,5x1,5 m nyílású zsilipes átereszen történik. A tározóterületen döntően szántóterületek vannak, de néhány tanyán kívül nincs állandó jellegű építmény. A tározó állandó jellegűvé alakítása esetén sérülne az árvízi vésztározó funkció, veszélyeztetve lenne a terület élővilága. 31
