A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
A bevonás lehetséges hátrányai: ■ kaotikus állapotot eredményezhet a sok új szempont ■ hibás információk rögzülhetnek az agyakban a szakértelem hiánya, illetve figyelmen kívül hagyása miatt ■ a fejlesztés elhúzódik (biztonsági és gazdasági kár) Eredendő célunk az, hogy az öblözetre összeállított árvízvédelmi fejlesztési koncepció szakmai és társadalmi közmegegyezés elégedettséggel valósuljon meg. Ehhez az szükségeltetik, hogy valamennyi résztvevő megfelelő társadalmi tudatossággal, felkészültséggel és részvétellel rendelkezzen. 7. Az Integrált Árvízvédelmi Terv összeállítása 7.1. A Terv összeállításának szükségessége A Dokumentum G. 1. pontjában foglaltak szerint „átfogó nemzeti és helyi védekezési terveket kell előzetesen és megfelelő módon elkészíteni és üzemkész állapotban tartani az árvízi eseményekre történő reagáláshoz, hogy növeljék az árvíz elleni tevékenységekre kötelezett szervezetek védekezési képességét és felkészültségét.” Egyszerűbben fogalmazva: alapvető érdekünk az, hogy a sikeres védekezés érdekében rendelkezzünk olyan operatív tervvel, amely az eredményes munka záloga lehet. Ennek a tervnek megfelelően kell integrálni az egyes védekezési (előkészítési, végrehajtási és helyreállítási) feladatokat. 7.2 A Tervvel szemben támasztott általános követelmények ismertetése Az Integrált Védekezési Tervnek ki kell elégítenie az alábbi követelményeket: ■ előzetesen és megfelelő módon kell elkészíteni ■ üzemkész állapotban tartandó (aktualizálásának folyamatosnak kell lenni) ■ le kell fednie az árvízi esemény előtti, alatti és utáni válságkezelést ■ tartalmazzon minden fontos műszaki és egyéb adatot az árterületre és a védművekre vonatkozóan a sikeres védekezés érdekében ■ alapvető információkat tartalmazzon a fejlesztésre irányuló tervezés alátámasztásához és a prioritások megállapításához is. ■ a védművek fenntartásáért és üzemeltetéséért felelő szervezet állományának ki kell alakítani egy hatékony és feladatok szerint strukturálódott árvízvédelmi szervezetet ■ tartalmaznia kell a szakaszon végzett javítási, fejlesztési és helyreállítási munkákat és minden keresztezést, amelynek hatása lehet a védekezés követelményeire ■ különösen a földanyagú földgátak esetében azok árvíz alatti viselkedésének ellenőrzésére szolgáló hatékony rendszert és technológiát kell kifejleszteni és alkalmazni ■ legyen digitalizált (telepítve és/vagy CD adathordozón), megfelelő részei módosíthatók lehessenek, illetve interneten küldésre való állapotúak 7.3. A terv tartalmára vonatkozó ajánlások 72
