A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
Repedés a tiszadobi-zsilip vízoldali aknafalán Igen rossz állapotú az Inérháti-zsilip tégla falazata 2006. tavaszán szorítógátat kellet építeni a Tiszadobi-zsilipnél Kiüregelődésre utal az ellennyomó medence gyors feltöltődése Az aktuális szükségtározás M2,1 mutatója 0,02 - 0,04 közötti, mely jelentősen alulmúlja az eddigi hazai szükségtározások mutatóját (M2,1 0,11 - 0,45 volt). A szükségtározás tehát a Tisza árvízi viszonyainak, lefutásainak befolyásolása szempontjából nem hatékony! Azonban a VTT teljes megvalósulásáig a Közép - Tisza vidék árvízmentesítésében komoly szerepet játszhat ez a hely. Lokálisan várható eredmény: a Tisza tiszadobi szelvényében az elérhető maximális vízszintcsökkentés 130 cm, míg a tározás leszívó hatása legfeljebb 20 km hosszon érvényesül a tiszadobi szelvény fölött. Ha a Takta kvázi statikus vízszintjére - zárt árvízkapu állapot mellett - a Szerencs - patakról és/vagy a Takta balparti mellékvízfolyásairól heves árhullámok érkeznek, a Takta mindkét oldali töltéseit meghághatják a végiggördülő árhullámok. Számításom szerint a Takta kesznyéteni - árvízkapu (10+350 tkm) és a Szerencs - Mezőzombori híd (36+645 tkm) közötti szakaszon a MÁSZ és az LNV tartományában lévő vízállás esetén a vízfelület ~ 5,8 km2 (5.800.000 m2). Átlagosan 50 cm-es vízszintcsökkentéshez elegendő 2.900.000 m3 víz szabályozott kivezetésére valamelyik mentett oldali csatorna igénybevételével. 55
