A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
A 08. 04. sz. védelmi szakasz töltésébe épített műtárgyak(felsorolás és állapot) A műtárgy neve Törzsszáma Keresztezés helye Elzáró és mozgató szerkezet Aknák homlokfalak Cső Elő-és utóágyazat Egyéb szerkezet Legutóbbi minősítés állapota Tiszadobi csőzsilip 08.04.07.05 10+915 tkm lezárva, eltömedékelve aknafal törött hajszálre pedések megfelelő Nem megfelelő 7 Tiszadob - Kenézi szivattyútelepi nyomócső és csőzsilip 08.04.07.06 10+955 tkm jó jó jó jó jó 2 Prügyi szivattyútelepi nyomócső és csőzsilip 08.04.07.07 18+042 tkm jó jó jó jó jó 6 Prügyi csözsilip 07.04.07.08 18+082 tkm jó aknafal repedt hajszálre pedések jó jó 2 1 Ta műtárgy zsilip 08.04.07.13 41+223 tkm jó jó jó jó jó 1 Megjegyzendő fontos tény az, hogy az új LNV az 1976-os eloszlás függvény (MÁSZ számítási alap!) 1%-os értékének még a 70%-os megbízhatósági tartományán belül maradt. A Tisza folyó árvízi vízjárását tehát: ■ a vízgyűjtő területekről érkező lefolyás ■ a meder hálózat térfogata ■ és a mellékfolyók vízjárása együttesen szabályozzák, illetve határozzák meg Az egyes árhullámok levonulásának meghatározó tényezője pedig a befogadók és a mellékfolyók bonyolult kölcsönhatású kapcsolata. Az árvízi huroknak az áradás és apadás ütemét követő tágulását az egyes tényezők felülről (a mederhálózatba lépő árvízi vízlefolyás) és alulról (mellékfolyók és más tényezők visszaduzzasztása) vezérli. A Tisza sajátos adottságait az alábbiak szerint foglalhatjuk össze a Taktaközi folyószakasz vonatkozásában: ■ a tetőző vízszintek átlagos esése mértékadó árvízszintnél Tokaj - Tiszafüred között 4,8 cm/km, míg Tokaj - Tiszabecs között 9,0 - 15,8 cm/km és Tiszafüred és Szolnok között szintén 4,8 cm/km. Alatta az országhatárig 2,8 - 3,4 cm/km között változik. ■ Tokaj és Szeged között a tetőzések időpontjának különbsége 3 és 24 nap között változik, feltételezhető, hogy ez a tartomány a közeljövőben sem szűkül ■ Az árvizek levonulásában a hullámtéri tározódás hosszmenti eloszlása és a duzzasztó hatások ehhez kapcsolódóan döntő jelentőségűek ■ Vizsgált szakaszunkon a kisvízi és a középvízi vízhozamok folyamatosan és jelentékenyen növekszenek. A kisvízi 53 m3/s-ról 78 m3/s-ra, a közép vízhozamok pedig mintegy 465 m3/s-ról 655 m3/s-ra. Az átlagosan mintegy száz évenként várható árvízi vízhozam a 370 km hosszú Tisza szakasz elején és végén egyaránt 4000 m3/s-ra becsülhető. „Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj - Szeged közötti szakaszán” címmel dr. Gauzer Balázs és Bartha Péter szerzők által készített tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a Tisza vízrendszere az árvizeket illetően még jelentős tartalékkal „rendelkezik”. 47
