A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn
Az éghajlatváltozás és következményei Az éghajlatváltozást és következményeit vizsgáló - a 2007 évi béke Nobel-díjjal kitüntetett - Éghajlatváltozás Kormányközi Testület (IPCC) 4. Értékelő Jelentése szerint ma már nem kétséges, hogy egyre inkább egyértelműbb és fokozódó a globális trend az árvizekben (növekedés 27, csökkenés 31, nincs változás 137 vízgyűjtőben). Nagyon valószínű, hogy a globális átlaghőmérsékletben a 20. század közepe óta megfigyelt növekedés nagy része az antropogén üvegházhatású gázok koncentráció növekedésének tudható be. A légköri CO2 -koncentráció ma magasabb, mint az elmúlt 400 ezer évben bármikor. Az éghajlati kockázati károk növekednek, de természetesen jelentős területi eltérésekkel. A jelentés szerint várhatóan majdnem minden európai területet hátrányosan befolyásol a jövőbeli éghajlatváltozás valamely hatása, és ez sok gazdasági ágazatot állít kihívások elé. Az éghajlatváltozás várhatóan fokozza a regionális különbségeket Európa természetes erőforrásaiban és javaiban. A negatív változások magukban foglalják a hirtelen (flash flood) árhullámok megnövekedett kockázatát. Közép- és Kelet-Európában várható a nyári csapadékmennyiség csökkenése, ami növekvő vízgondokat okoz. A legfontosabb olyan regionális éghajlat-modellezési projekt, amely már konkrét regionális éghajlat-előrejelzéseket szolgáltatott Európa térségére és így a Kárpát-medencére is, a PRUDENCE (Predicting of Regional Scenarios and Uncertainties for Defining European Climate Change Risks and Effects) projekt (www.prudence .dmi.dk'). Ennek keretében viszonylag már nagyfelbontású (50 km) éghajlat-változási forgatókönyvek készültek a 2071-2100-as időszakra az A2 kibocsátási forgatókönyv alapján. Az alábbiakban bemutatunk néhány eredményt, amelyek a PRUDENCE projekt keretében történt munka során álltak elő, és amelyek a vizsgált Fehér-Körös vízgyűjtő területére is érvényesek lehetnek. Az alábbiakban bemutatjuk úgy Magyarország, mind Románia területére meghatározott értékeket. A folyó vízgyűjtőterületének döntő része Románia területére esik ugyan, de tekintettel a terület éghajlati jellegzetességeire, az éghajlatváltozási tendenciák esetében inkább a hazai adatok az irányadók (a romániai területi átlag értékeknél jelentős a Kárpátontúli területekre vonatkozó adatok hatása, amelyek eltérőek a vizsgált terület éghajlati jellegzetességeitől). A 11a. táblázatban látható, hogy Magyarország területén, éves szinten +1,4°C lesz a változás, Romániában +1,5°C. Mind a négy évszakban hőmérsékletváltozást prognosztizálnak, melynek mértéke 1,1°C (H)-1,2°C (Ro) (tavasz) és 1,7°C (H)-1,7 °C (Ro) (nyár) között lesz. 11a. táblázat Prudence projekt vizsgálatai alapján várható változások a léghőmérsékletben Hőmérséklet(°C) Éves Tél Tavasz Nyár Ősz Ország H Ro H Ro H Ro H Ro H Ro Átlag +1,4 +1,5 +1,3 +1,4 +1,1 +1,2 +1,7 +1,7 +1,6 +1,4 H = Magyarország, Ro= Románia Az 1961-1990 bázis időszakhoz viszonyítva, Magyarországon a csapadékváltozás éves szinten mindössze -0,3%-ra tehető. Romániában ennél nagyobb, -2,2% lesz a csökkenés. Igen jelentős eltolódás várható az éven belüli eloszlásban, hiszen nyáron 8,2% (Ro -9,6%) csökkenés, télen 9,0% (Ro +3,4%) növekedés lesz (11b. táblázat). 11b. táblázat Prudence projekt vizsgálatai alapján várható változások a csapadékban Csapadék (mm) Éves Tél Tavasz Nyár Ősz Ország H Ro H Ro H Ro H Ro H Ro Átlag-0,3-2,2 +9,0 +3,4 +0,9-0,2-8,2-9,6-1,9-2,9 21
