A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
4.2. Az 1979. januári-februári jeges árhullám Jellemzői: ■ a januári árhullám levonulása után az egész hullámtér felületén ~ 15 cm vastag jég képződött ■ a heves lefolyás miatt igen rövid idő alatt elérte a vízszint a 880 cm-es LNV-t (1979. február 4.) ■ kevés volt a Tokaj belterületi talpszivárgó szállítási és átemelési kapacitása ■ a hullámverés elleni védelmen kívül kevés operatív védekezési tevékenységre volt szükség. Megjegyzés: az eddig észlelt LNV 872 cm volt a tokaji vízmércén. (1888. március 28.) Nyári árvíz 1980-ban A védekezési munkák 1980. július 25 - augusztus 16 között folytak. A tetemes „vonalmenti” védekezések mellett az alábbi lokális problémák kötöttek le komoly védekezési erőket. Tiszatardosi „Dancka”part szakadásának bevédése: ■ Két suvadás keletkezett július 30-án a töltéshez közel, mozgásban voltak a bevédés végéig ■ Lokalizációs töltés kiépítésére került sor 686 fm. hosszban a fő védvonal megerősítésével egyidőben (~ 25.000 m3) ■ Meder és partbiztosítás 11450 t. terméskő felhasználásával Suvadás helye: 31 + 585 - 31 + 615 tkm (99 +285 - 99 + 315 tkm). Buzgár a Tiszadobi-főcsatorna mentett oldali töltésoldalhoz közeli medrében: ■ Ellennyomó medencével a buzgár működését megszűntették ■ Szakasz-védelemvezető javasolta az összefoglaló jelentésben a már tervezett szorítózsilip és szelvényburkolat mielőbbi megépítését Ezen a védelmi biztonságot súlyosan veszélyeztető állapot felszámolása a mai napig nem történt meg! Egyéb: ■ A tokaji belterületi szivárgó gyűjtő és átemelő kapacitása kimerült ■ Mobil kisegítő szivattyút kellett telepíteni ■ Rőzsekéve nagy tömegű felhasználása ezen árvíz során volt utoljára 30
