A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)

■ motorcsónak 7 db

■ autóbusz: 21 db

■ kiskotró:20 db

összesen: 576 db

Tiszaladányi szakasz:

■ az 1964-es árvíz után töltéskorszerűsítés lett végrehajtva a 36 + 650 - 43 + 500 tkm (104,350 - 111,200 tkm) között

■ a II. árhullám során kapott először jelentős terhelést a fenti szakasz

■ kőbordás terhelés lett létesítve a 37 + 500 - 38 + 000 tkm (105,200 - 105,700 tkm) szelvények között

Szenterdői szakasz:

■ altalaj átázások, szivárgások és buzgárok jelentkeztek a 3 + 300 - 12 + 300 tkm (71,000 - 80,000 tkm) szelv. Között

■ pátrialemez verésére is szükség volt a 9 + 595 tkm (77,295 tkm) szelvényben bevédett buzgár további működése miatt

■ bordás terhelés és ellennyomó medencék lettek kialakítva

Tokaj belsőségi szakasz:

■ az altalaj és a töltés alsó 1/3 része erősen vízáteresztő volt

■ fóliaterítés 500 fm hosszban a szivárgást csökkentette

■ bordás leterhelés kőből és homokzsákból vegyesen 710 fm hosszban

Egy érdekesség!

Agárdi János szakasz védelemvezető a védekezésről összeállított összefoglaló jelentésében javasolta azt, hogy az egyes készültségi fokozatok „küszöbértéke” 50 cm-es lejjebb kerüljön megállapításra.

Véleménye szerint az

I. fokú készültség Tokajnál 550 cm-nél

II. fokú készültség Tokajnál 650 cm-nél

III. fokú készültség Tokajnál 750 cm-nél

legyen elrendelve. Mellette az előző, illetve legújabb szabályozás szerinti készültségi szinteket is feltüntette. Javaslatát a vízjárás kedvezőtlen megváltozásával indokolta.

28