A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
Tisza: A Sajó torkolat - Tokaj közötti folyószakasz szabályozása tekintetében a legjelentősebb esemény az 1846-ban a tiszadob-szederkényi átvágás építésével elkezdett Tisza-szabályozás volt. A Tiszadobi átmetszés megvalósítása alapvetően átrendezte a térség vízrajzát, ugyanis a Sajó eredeti medre a levágott kanyarulatba torkollott, így a Sajó mai torkolati szakasza lényegileg az egykori Tisza meder nyomvonalát követi. Ugyancsak a levágott kanyarulatba csatlakozott be a később rendezett Takta, tehát a Tiszalúc - Kesznyéten közötti szakaszon az is a Tisza egykori medrét követi. A Tiszadobi-átmetszés kapcsán jött létre a Tiszalúci Holt- Tisza néven ismert holtág is. A Tiszadobi átmetszést kisebb-nagyobb megszakításokkal további 5 átmetszés követte a Sajó torkolat és Tokaj közötti folyószakaszon. Az átvágások az 1900-as évek elejére jól kifejlődtek, a meder beágyazódott, azonban a medervándorlás teljes mértékben nem szűnt meg, ezért 1928 után megkezdődött a kanyarulatok partbiztosítással való megkötése. A kisvízi szabályozás problémáit a Tiszalök-Tokaj közötti szakaszon az 1954-ben épült Tiszalöki, az alatta lévő szakaszét pedig az 1973-ban üzembe helyezett Kiskörei vízlépcső oldotta meg. Az utolsó átvágás, az úgynevezett taktabáji átmetszés volt, mely 1979 és 1984 között létesült. Ezzel az átmetszéssel a folyó tovább rövidült, ugyanakkor az érintett szakaszon jelentősen javultak az ár- és jéglevonulási viszonyok. A Tisza Sajó torkolat - Tiszalök közötti szakaszának jellemzése (492,20-518,20 fkm): Az érintett folyószakasz a Kiskörei vízlépcső hatásterülete, így annak ellenére, hogy az eredetileg elképzelt, Tiszalökig kiható kiskörei emelt duzzasztási szint nem léptek életbe, továbbá a kiskörei téli duzzasztási szintek 1,0 illetve, 1,5 m-rel alacsonyabbak a nyári duzzasztási szinteknél, gyakorlatilag a teljes folyószakasz kisvízi és középvíz alatti időszakban is duzzasztással befolyásoltnak tekinthető. A vizsgált folyószakaszon a 150-170 m-es mederszélesség a jellemző és az optimálisnak tartott 500 m-es legkisebb görbületi sugár csak 2 kanyarulati íven nem áll rendelkezésre, ami az összes hossz 2,6%-a. A Kiskörei vízlépcső üzembe helyezésével a korábbi gázlórendezések kisvízi szabályozási művei szerepüket elvesztették, a duzzasztás következtében ezeken már 3-4 m-es vízborítás van. Tiszalöki vízlépcső szelvénye alatti mederszakasz mozgásban van. Taktakezéz és Tiszalök között a jobb parton fokok alakultak ki, és jelenleg is fejlődnek. A Tisza Tiszalök - Tokaj közötti szakaszának jellemzése (518,20-543,75 fkm): Az érintett folyószakasz a Tiszalöki vízlépcső hatásterülete, így kisvízi és középvíz alatti időszakban duzzasztással befolyásolt. A Tiszalök - Tokaj közötti folyószakaszra a 150-170 m mederszélességek mellett, a gyakori kis görbületi sugarú kanyarulatok jellemzőek. Az 500 m-es görbületi sugár 7 db kanyarulati íven, az összes hossz 13%-ában nem áll rendelkezésre, és ebből 1 db kanyarulat sugara 170 m, és további 4 db kanyarulat sugara 260 m alatti. Különösen kedvezőtlenek a tiszadadai, csobaji sarok, tiszaladányi és tiszanagyfalui elfajult kanyarulatok. 20
