A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Lucza Zoltán, FETIKÖVIZIG: Korszerű módszerek a hidrológiai előrejelzésben, a Felső-tiszai árvízi előrejelző és riasztóközpont bemutatása
Az észlelésekből és a fenti előrejelzésekből előálló adatsorok alapján minden meteorológiai állomásra vonatkozóan elvégezzük a hófelhalmozódási és -olvadási számításainkat. Ezt követően, valamennyi területi modulra vonatkozóan előállítjuk a területi átlagértékeket, megkapva ezáltal, a csapadék-lefolyás modell adat bemenetét jelentő aktív csapadék és talajfagy értékeket. A koncentrált paraméterű modell esetén a tulajdonképpeni lefolyásszámítást megelőzően tehát az alábbi lépések elvégzése szükséges: • a hómodell alkalmazása a teljes vízgyűjtőn levő valamennyi meteorológiai állomáson; • az egyes területi modulokra érvényes észlelt és előrejelzett területi átlagértékek előállítása. III.4.2. Az osztott paraméterű modell Ebben az esetben közvetlenül az ECMWF modell meteorológiai előrejelzéseit használjuk fel. Ez a modell egy 1 x 1 földrajzi fokos rácshálózat pontjaira vonatkozóan közöl előrejelzett értékeket. Az ECMWF modellen kívül, rövid (kevesebb, mint két napos) időelőnnyel, az ALADIN modell sűrűbb, 0,1 x 0,1 földrajzi fokos rácshálóra vonatkozó előrejelzési is elérhetőek, de ezeket jelenleg operatív módon nem hasznosítjuk. Összesen tehát az alábbi három információforrás áll rendelkezésre • a meteorológiai állomások észlelései; • az ECMWF modell meteorológiai előrejelzései • az ALADIN modell sűrűbb rácshálóra vonatkozó meteorológiai előrejelzései A jelentősen megnövekedett adatmennyiséget akkor tudjuk hatékonyan felhasználni, ha a különböző forrásból származó információkat egy egységes rendszerben fogjuk össze, anélkül, hogy információ veszteség lépne fel. Ehhez az szükséges, hogy ezen egységes rendszer alapegységét a térben legsűrűbb alrendszer határozza meg. Annak érdekében, hogy az ALADIN modell jövőbeli alkalmazásának a lehetőségét megkönnyítsük, alapegységül ennek a rácshálóját választottuk (annál is inkább, mert a vízgyűjtők domborzati viszonyai a sűrű rácsháló pontjaira is rendelkezésre álltak), s a fenti információk mindegyikét az ALADIN modell 0,1 x 0,1 földrajzi fokos rácshálójának a pontjaira állítjuk elő. Ez az alábbi két lépés megtételét teszi szükségessé: • a meteorológiai észlelőhelyek adatainak az ALADIN modell 0,1 x 0,1 földrajzi fokos háló rácspontjaira történő interpolálása (adatasszimiláció); • az ECMWF modell előrejelzéseinek ugyanezen rácspontokra történő interpolálása (sűrítése). A rácspontokra megadott meteorológiai előrejelzések nagymértékű információbővülést jelentenek, hiszen a Tisza Tokajig tartó vízgyűjtő területére az eddigi 3 területi átlagérték helyett az ECMWF modellból származóan 7 előrejelzett érték áll rendelkezésre, amelyet az interpoláció során, az orografikus hatások figyelembe vételével 373 rácsponti értékké alakítunk át. (Az ALADIN modell rácskiosztása a Duna teljes (Tisza és Dráva vízrendszerét is magába foglaló) magyarországi vízgyűjtő területén 4750 rácspontot jelent.) Az interpolációk végrehajtása után, hófelhalmozódási és -olvadási számításainkat valamennyi rácspontra elvégezzük, és a rácsponti értékekből állítjuk elő a területi modulokra vonatkozó átlagértékeket. Az osztott paraméterű modell esetén a lefolyásszámítást megelőzően tehát az alábbi lépéseket kell elvégeznünk: 11
