A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Lucza Zoltán, FETIKÖVIZIG: Korszerű módszerek a hidrológiai előrejelzésben, a Felső-tiszai árvízi előrejelző és riasztóközpont bemutatása

Esetünkben, az 1.-3. modulok eltérőek egymástól, a csapadék-lefolyás, illetve medertranszformációs modulok, valamint a hibajavító és duzzasztási modulok mindkét modell esetében megegyeznek

A Tisza Tokajig tartó vízrendszerét mindkét modell esetében részvízgyűjtőkre bontottuk, ezek jelentik a rendszer ún. területi moduljait:

Tisza Visó Iza Tarac Talabor Nagyág Borzsa Túr Szamos Lápos Kraszna Ung Laborc Latorca Ondava-Tap.

Rahó felett Visóbeszterce felett Farkasrév felett Teljes vízgyűjtő Teljes vízgyűjtő Huszt felett Dolha felett Túrterebes felett Dés felett Hagymáslápos felett Alsószopor Lekárd Homonna Csap Hór

Mielőtt részletesen ismertetnénk az egyes funkcionális modulokat, áttekintjük a kifejlesztett koncentrált paraméterű és osztott paraméterű modellek közötti különbségeket (4. ábra).

Mivel az előrejelzéseinktől elvárt időelőny hossza - szinte az egész Duna-medencében, de különösen a Felső-Tisza vízrendszerén - jelentősen felülmúlja az összegyülekezési és levonulási idők hosszát, számításainkhoz a hidrometeorológiai észlelések adatain kívül a meteorológiai előrejelzéseket is figyelembe kell vennünk. Ebből következően, a modelljeink bemenő adatai részben a (közel)múltra vonatkozó észlelések, másrészt pedig a következő időszakra vonatkozó előrejelzések. A lefolyás transzformációját végző modellek koncentrált paraméterű volta miatt, mindkét esetben elő kell állítanunk az egyes részvízgyűjtőkre vonatkozó átlagértékeket. A két modell alapvetően ezen átlagértékek előállítási módjában különbözik egymástól.

Alapelvként leszögezhető, hogy mivel az adatok és paraméterek átlagolása csak elkerülhetetlen rossznak tekintendő, ezért azt csak a számítások lehető legkésőbbi fázisában célszerű végrehajtani. Ez ezt jelenti, hogy például a hófelhalmozódás és -olvadás folyamatainak a nyomonkövetését még pontszerűen célszerű elvégezni, és csak a HOLV hómodell eredményeit (pl. az aktív csapadéknak a vízgyűjtő számítási pontjaiban érvényes értékeit) átlagolni. Nyilvánvaló, hogyha nem ezt tennénk, hanem már a hómodellünket a vízgyűjtő átlagértékeként előálló adatok (pl. csapadék és léghőmérséklet) figyelembe vételével alkalmaznánk, lényegesen pontatlanabb eredményt kapnánk.

9