A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Lucza Zoltán, FETIKÖVIZIG: Korszerű módszerek a hidrológiai előrejelzésben, a Felső-tiszai árvízi előrejelző és riasztóközpont bemutatása
peremfeltételek a vízfolyás-szakasz végpontjain megjelenő vízhozam vagy vízállás tetszőleges kombinációi lehetnek. A megoldáshoz a peremfeltételek mellett ismerni kell a mellékvízfolyások vízhozam/vízállás értékeit. is. A felső peremfeltétel, és a mellékvízfolyások vízhozamai a kialakított modell-rendszerben (célszerűen) a csapadék-lefolyás modell segítségével előrejelzett vízhozamkéntjelennek meg, míg az alsó peremfeltétel alternatív: alvizi visszaduzzasztás esetén alvizi vízhozam (vagy vízállás) adatsor (ami a duzzasztómű üzemrendjét tükrözi), ill. duzzasztási hatástól mentes alvizi perem esetében, mért vízhozam-vízállás hurokgörbe lehet. A Saint-Venant egyenlet a fentiek tükrében tehát akkor válik „előrejelző-modellé”, ha a peremfeltételek (pl. a csapadék-lefolyás modell segítségégével) előrejelzett értékek. Az alkalmazott modell előrejelzési célú használatán túli igen nagy előnye, hogy segítségével lehetővé válik valamely vízfolyásszakaszon az árhullám időbeli és térbeli változásának leírása (akár töltésszakadás, töltéskorona meghaladás, vagy az ártérre való vízkibocsátás figyelembevétele mellett is), a töltéskorona meghaladás szempontjából kritikus szakasz figyelése, hullámtéri vízszállítás elemzése, mellékvízfolyások, ill. alvizi duzzasztások figyelembe vétele. Oldalhozzáfolyásként vehető figyelembe pl. mellékfolyók belépő vízhozamai. Negatív hozzáfolyást jelent a Saint-Venant egyenlet megoldásában a töltésszakadás (vagy vésztározás) esetében a mederből kilépő vízhozam, amelynek nagyságát a bukó-képlettel lehet figyelembe venni, akár időben változó módon is. A mellékvízfolyások vonalmenti hozzáfolyásként való kezelése csak akkor alkalmazható, ha mellékvízfolyás vízhozam adatsora pl. mérés révén ismert, vagy vízhozam-vízállás kapcsolati függvényből megbízható módon meghatározható. Ha azonban pl. a mellékvízfolyásnak csak a modellezett folyó (mint alvíz) által befolyásolt vízállásai ismertek akkor a problémát együttesen, folyórendszerként kell kezelni. Természetesen hasonló (de nehezebb) probléma áll elő több mellékvízfolyás belépése esetében. Az alapfeladat ebben az esetben is az egyes folyóágakban kialakuló vízhozam ill. vízállás hossz-szelvények, ill. ezek időbeli változásának meghatározása. Módszertani és elsősorban kalibrálási problémákat vet fel az összetett medrekben kialakuló vízmozgások matematikai leírása. A hullámterek jellemző vízmélységei és érdességi viszonyai általában különböznek a főmedertől. A csapadék-lefolyás modell segítségével előrejelzett vízhozamok és a napi operatív vízállások és vízhozamok alapján az ARESRIVER 1 dimenziós hidrodinamikai modell segítségével előrejelzéseket készíthetünk a Tisza folyó Tiszabecs és Tokaj közötti szakaszára vonatkozóan. A modellbe be vannak táplálva a VTT tervezett tározói is (mint negatív előjelű hozzáfolyások) így ezt a modellt az árvízi előrejelzésen túl a tervezett VTT üzemirányítási modellrendszeréhez is felhasználhatjuk. III.4 Osztott és koncentrált paraméterű csapadék lefolyás modellek a Tisza-Tokaj feletti vízgyűjtőjére A VITUKI Országos Vízjelző Szolgálata által kidolgozott mindkét modell tulajdonképpen egy- egy elemekből (építőkockákból) felépített modellrendszer (3. ábra). A lefolyási folyamat bonyolult rendszerén elkülöníthető részfolyamatok modelljei az ún. funkcionális modulok. Ezek a hidrológiai részfolyamatok (pl. a hófelhalmozódás és -olvadás, vagy a lefolyási komponensek) számítására alkalmasak, ennél fogva mindkét modell azonos funkcionális modulokból épül fel (a 4. modulban szereplő „aktív csapadék” kifejezés a csapadékhullásból származó, az időszak alatt a talajfelszínen megjelenő, folyékony halmazállapotú vízmennyiséget jelenti). 7
