A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Lucza Zoltán, FETIKÖVIZIG: Korszerű módszerek a hidrológiai előrejelzésben, a Felső-tiszai árvízi előrejelző és riasztóközpont bemutatása
Ugyanilyen fontos a vízmércék „0” pont változásainak precíz nyomon követése, mert „0” pont hiba esetén egész időszakok hibás adatokat táplálnak az adatbázisba. A többváltozós lineáris regresszió számítást alkalmazó előrejelző rendszer alkalmas a Tisza és mellékfolyói tetőző vízállásainak operatív előrejelzésére. A kapott eredmények más módszerekhez viszonyítva is jók. A változó-kombinációk könnyen, rugalmasan összeállíthatók, a kiegészítés után több mint 50 év hosszú adatsorokra épülnek, de lehetőséget adnak a hidrológus számára, hogy egyéni tapasztalatát, nem algoritmizálható ismereteit is figyelembe vegye az operatív előrejelzés készítése folyamán. A második, harmadik független változók figyelembe vétele minden esetben jelentős, néhány esetben igen jelentős mértékben csökkentette a hiba szórását. III.2 Az ARES 1.2 (Árvízvédelmi döntéstámogató rendszer) Az utóbbi évek sokasodó árvízi problémái és katasztrófái világszerte középpontba állították azokat a fizikai alapokon nyugvó számítási módszereket, amelyek nagy vízgyűjtők esetében is alkalmasak az árvizek kialakulásának és levonulásának részletes leírására. Különösen fontossá váltak az olyan kérdések, hogy miként befolyásolhatják a vízgyűjtőn történő beavatkozások (például. erdőirtás), a feltételezett éghajlatváltozás, vagy a hullámtér morfológiai módosulásai az árhullámok levonulását. A felvetett kérdések elemzése és megválaszolása ma már távolról sem lehetetlen feladat. Erre a célra, a Stanford modell megjelenése óta, a matematikai módszerek és a számítástechnika fejlődése eredményeként már a kereskedelmi forgalomban is számos szoftver áll rendelkezésre (például MIKE-SHE, Abott és munkatársai, 1986). A távérzékelés fejlődése, a szatellit- és radar érzékelésű hidrometeorológiai adatok elterjedése és olcsó elérhetősége (például az Interneten) új távlatokat nyitott az árvízi előrejelző és tervező jellegű modellek alkalmazásában: a rendelkezésre álló információk - a korábbiakkal szemben - lehetővé teszik a rendkívül eltérő folyamatok integrálását és a megfelelő tér- és időbeli léptékek alkalmazását. Segítségükkel lehetővé válik, hogy akár több százezer négyzetkilométer nagyságú vízgyűjtőket is egységesen kezelhessünk, még akkor is, ha az több országhoz tartozik. Az állítást megfordítva, az összetett adatbázissal és térinformatikai rendszerrel egybeépített, „okos” döntéstámogató rendszer szinte az egyetlen eszköz, amellyel több országra vonatkozó, integrált árvíz-szabályozási stratégia dolgozható ki. Ez utóbbi a Kárpát- és a Duna medencében, különösen a Tisza esetében, kiemelt fontossággal bír. A nemzetközi együttműködés keretében történő, összehangolt tiszai alkalmazás a jelen munka egyik fontos, hosszabb távú célkitűzése volt. Az ARES 1.2 rendszer fizikai alapon nyugvó hidrológiai modellt, a bemenő adatok előkészítésére és az eredmények megjelenítésére szolgáló szoftvert, továbbá a számítások „optimális” végrehajtására szolgáló algoritmust tartalmaz, felhasználóbarát keretbe építve. 4
