A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Kovács Péter, ÉKÖVIZIG: Az 1878. évi nagy miskolci árvíz emlékére

A „nagy árvíz” 1878. augusztus 30. napja nem különbözött sokban más nyári napoktól. Fülledt, meleg idő volt - ahogy az ilyenkor gyakran előfordul. Éjfél előtt 11 órakor, sűrű villámlás és mennydörgés közepette hatalmas zápor zúdult a városra. Sokan felriadtak és aggódva figyeltek, de miután éjfél körül a zivatar elvonult, ismét nyugovóra tértek. A Miskolcon lakók nem tudhatták, hogy a várostól nyugatra Diósgyőrben, Lyukóban, Perecesen, ill. a Bükkben is Répáshután, Óhután (ma Bükkszentlászló) és Hámorban is óriási felhőszakadás volt. Hajnali 1 óra után előbb a Pece két ága (Bedegvölgy, Bábonyibérc), majd rá fél órával a Szinva is kiöntött.

Az áradás félelmetesen gyors volt, hiszen percenként fél métert emelkedett a vízszint. A belvárosban sok helyen 2-3 m-es víz hömpölygött de a medrekhez közelebb eső, alacsonyabb fekvésű területeken a vízmélység a 4-6 m-t is elérte. Az álmukból felriadóknak kevés esélyük volt a menekülésre és így nagyon sokan odavesztek.

Hajnali 4 órára a patakok visszatértek medrükbe és a napfelkelte borzalmas látványt hozott. A Szinva és a Pecék környékén ház alig maradt épen (5. ábra).

5. ábra. A Pece-part a V Teres-hídtól keletre, az árvíz rombolása után

A rengeteg uszadékból torlaszok képződtek (a medrekben és azokon kívül is) és ezekben az épületroncsokon és egyéb tárgyakon kívül emberi és állati tetemek feküdtek. Az egész város sártenger volt és a víz az összes hidat tönkretette, „elmosta”(ű ábra).

4