A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Kovács Péter, ÉKÖVIZIG: Az 1878. évi nagy miskolci árvíz emlékére

Pece) összefolyásánál fekvő városban, egy-két kivételtől eltekintve szűk, zegzugos utcák és sűrűn beépített patakpartok voltakjellemzők, így „házai tömegével” [1] csakugyan komoly akadályt képzett a lefolyó vizek útjában (2. ábra).

2. ábra. Miskolc város látképe 1862-ben

Az északi lankás völgyekből érkező Pecék vízgyűjtője viszonylag csekély (15,7 km2), a teljes 160 km2-es Szinva vízgyűjtőnek mindössze 10%-a.

A Szinvába a belváros felett több jelentősebb mellékág (Garadna-patak, Tatár-árok, Lyukó-és Pereces-patak) csatlakozik. A legnagyobb 50 km2 -es vízgyűjtőjű Garadna-patak torkolatánál fekszik a festői szépségű Hámori-tó (3.ábra), Magyarország legrégibb víztározója.

A Szinva Diósgyőr alatt a Vasgyár térségben „veszi fel” a bükkszentlászlói (egykor Óhuta) Tatár-árok és a bányásztelepülések völgyeiben csordogáló Pereces-és Lyukó-patakok vizét.

3. ábra. A Hámori-tó és Lillafüred látképe az 1910-es években, a Palota szálló megépítése előtt11911

2