A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei

10. ábra. Mutatós jégfedettség-kijelző monitorral

A 70-es évek derekára az ADUVIZIG-nél a módszer továbbfejlesztése is megtörtént. A Duna partján álló kb. 40 m magas gabonasiló tetejére (ahonnan a jég fényképezése is történt) videokamerát szereltek. Az analóg jel a helyszínen történt manuális igazítása után vezetékes összeköttetésen keresztül jutott a központi ügyeletre. Az ügyeletes fekete-fehér televíziókészüléken (10. ábra) figyelhette a Dunát és egy mutatós kijelzőn pedig a fedettség %-os értékét. Az ehhez szükséges számításokat, ide értve a perspektivikus képből történő visszatranszformálást és a jéggel borított víz arányának számítását, analóg computer komponensek végezték. Az egész rendszer tulajdonképpen egy zárt láncú kábeltévé volt, mely messze megelőzte a kereskedelmi elterjedést. Az eljárás alapjaiban nem különbözik a fényképes módszertől.

Napjainkban a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által kiadott Műszaki Előírásnak megfelelően, mely tartalmazza a jégészlelésekkel kapcsolatos szabályokat és utasításokat, végzik az észleléseket.

Az előírás 1996. január 1-én lépett hatályba:

ME-10-231-7. Vízrajzi mérések végrehajtása. Felszíni vizek jégjelenségeinek megfigyelése. 1996.

ME-10-231-8. Vízrajzi mérések végrehajtása. Felszíni vizek jégvastagságának mérése. 1996.

Az előírás kétféle mérést jelöl meg mint elvégzendő feladatként. Az egyik a jég szemrevételezéssel történő meghatározása, azaz a jégfedettség, illetve a jelenség jellegét leíró jelző (parti, zajló, álló, torlasz). A másik pedig a jég vastagságának mérése.

A vízügyi szolgálat informatikai és hírközlési rendszere ma már lehetőséget biztosít, hogy a szakemberek gyorsan és hatékonyan tudjanak kommunikálni egymással az ország különböző pontjairól. A problémák megvitatására, illetve közös feladatok elvégzésére ez a felület olyannyira alkalmas, hogy a jégészlelés hazai helyzetének felmérése is így került sor. Azaz minden vízügyi igazgatóság jégészleléssel foglalkozó szakemberei közül legalább egy adott információt tevékenységükről.

A gátőrök által észlelt adatok a szakaszmérnökségekre, illetve az illetékes vízügyi igazgatóságok vízrajzi ügyeletére futnak be. A vízrajzi szolgálat dolga az adatok elsődleges ellenőrzése és továbbítása az Országos Vízjelző Szolgálat részére. Védekezés esetén az igazgatóságok védelmi törzse, valamint az OVF (Országos Vízügyi Főigazgatóság) védelemirányítási központja is megkapja a vízrajzi adatokat. Ma ezek az adatok SQL szervereken tárolódnak és az egységes országos vízügyi ágazati informatikai rendszeren keresztül elérhetőek.

A igazgatóságok a fent leírtaknak megfelelően legjobb tudásuk szerint látják el az észlelési feladatokat. Országunkban a jégmegfigyeléssel foglalkozó kollégák megfogalmazása alapján az érvényben lévő Műszaki Előírás azonban jócskán megérett a felújításra. Az előírás ugyanis olyan elemeket is tartalmaz, amelyek nehezen követhetők.

10