A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei

szorítkoznak, megjegyzendő, hogy kutatók egyéb jégmérési eljárásokkal is kísérleteztek. Lászlóffy (1) a fenékjég mérésére is alkalmazott szerkezeteket. Starosolszky (20) pedig például a Balaton jegén végzett komoly vizsgálatokat. A folyami jégvédekezés alatt tevékenykedő jégtörő hajók munkájának tervszerű irányítása éppúgy, mint a jégjelenségek előrejelzése megbízható mennyiségi mutatók igénybevételét követeli meg (21). Ezért az észlelőktől megkívánják a víztükörfelület %-os jégborítottságának, valamint a jégtáblák vastagságának a jelentését is. A fenti két mennyiségi mutatót azonban különböző képességű és természetű észlelők különböző módon és különböző lelkiismeretességgel állapítják meg. A vízfelület jégborítottságát a partról nézve becsülik, a jég vastagságát pedig a partra kisodródott táblákon mérik vagy becslik. A jégborítottság alacsony szintről történő becslése rendkívül bizonytalan. Még ugyanaz az észlelő is ugyanolyan helyzetben igen könnyen becsül 30-40%-kal is eltérő értékeket. A 6. ábrán partról készített fényképet láthatunk, amely az észlelő szemszögéből mutatja be a zajlás pillanatnyi állapotát. A 7. ábrán azonos szelvény magasabb helyről felvett képe látható. A két felvétel között mindössze 10 perc telt el, tehát a fedettségi mutató azonosnak vehető. Mégis a két képet külön-külön nézve más-más értékkel jellemeznénk a folyó jégborítottságát. A bemutatott napon és helyen a zajlást 60%-os értékre regisztrálták. Belátható, hogy a becsült fedettségi észlelések a szokásosnál sokkal nagyobb arányban terheltek szubjektív hibákkal. 6. ábra. 2002. 01. 07. Duna 1480fkm 7. ábra. 2002. 01. 07. Duna 1480fkm (10 perccel a felső kép után) 7

Next

/
Thumbnails
Contents