A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: A Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy megvalósítása, első üzemelési tapasztalatok

szelvényű töltéseknél, amelyekre összesen 47 ezer db zsákot használtak fel. A tetőzések elmaradtak a korábbi évekétől, így is összesen több mint 7000 m-en tapasztaltak talpszivárgást, 17 helyen pedig koncentrált csurgást.

Az alábbi táblázatban összefoglaltam az 1998-2001. közötti árvizek tetőzéseit a területre jellemző négy szelvényben:

Vízmérce helye

korábbi LNV

1998.

november

1999.

március

2000. április

2001. március

MÁSZ

(1976)

Tiszabercel

1888: 878 cm

839 cm

831 cm

882 cm

828 cm

894 cm

Kótaj

1888: 860 cm

841 cm

860 cm

899 cm

825 cm

895 cm

Kemecse

1941: 876 cm

813 cm

838 cm

874 cm

800 cm

899 cm

Tokaj

1979: 880 cm

872 cm

894 cm

928 cm

847 cm

915 cm

A rendkívüli árvízi eseményekből a következő tapasztalatok szűrhetők le:- A Lónyay-főcsatorna töltéseinek kiépítése sem magasságilag, sem az állékonyságot tekintve nem megfelelő, s az alsó és középső szakaszon a tartósan magas árvízi terhelés hatására - ami zömmel a tiszai visszaduzzasztásból származott - elsősorban a betorkolló főfolyások mentén kellett nyúlgát építésével biztosítani a védvonalak megfelelő magasságát.- Az átszivárgó vizek a töltések előterét átáztatták, a korábban sok helyen a lakosság által elszántott, elközlekedett előterek a védekezéskor járhatatlanok voltak, így ez az állapot a védekezést nehezítette, esetenként ellehetetlenítette.- Egyértelművé vált, hogy a töltések magasságának emelése a kedvezőtlen altalajviszonyok és a nem megfelelő állékonyság miatt csak igen költségesen valósítható meg.- A Lónyay-főcsatornán megépítendő torkolati műtárggyal a rendkívüli árvizektől a főcsatorna mentesíthető, az érintett települések árvízi biztonsága megteremthető, s a védekezési költségek is radikálisan csökkenthetők.

2006. márciusában a tartósan magas vízállásnak köszönhetően a védelmi szakaszon a fakadó vizek elvezetése mellett néhány helyen szükség volt az átázott töltéstest bordás megtámasztására, a koncentrált szivárgásoknál pedig ellennyomó medence építésére is. A hosszantartó védekezés során a gyakran erős szél a széles hullámtéri szakaszokon hullámverés elleni védelem kiépítését tette szükségessé.

4. Torkolati műtárgy építése a Lónyay főcsatornán

2007. júliusában fejeződött be - a „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” keretében, Gávavencsellő térségében - a Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy építése, amely kedvezően befolyásolja a Nyírség ár- és belvízvédelmi rendszerének vízgazdálkodását.

A Tiszán levonuló rendkívüli árvizek és a Nyírségből összegyülekező belvizek 1998 és 2001 között négy esetben tették próbára a Lónyay-főcsatorna árvízvédelmi rendszerét. Az elöregedett, homoktalajú árvízvédelmi töltésrendszert közel 11,5 km hosszan nyúlgáttal kellett magasítani, valamint hosszú szakaszon volt szükség bordás megtámasztásra talpszivárgás és fakadó víz ellen. A fő problémát a Tisza visszaduzzasztása okozta.

10