A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: A Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy megvalósítása, első üzemelési tapasztalatok

3. kép. gróf Lónyay Menyhért Magyarország miniszterelnökének arcképe

A Lónyay-főcsatornának a legkeletibb eredési ága a Karász-Gyulaházi-csatorna (KG), ami belefolyik a Kár-tavi-csatornába (Kt), ami a másik fő eredési ág. A Kár-tavai-csatorna egyesül a Vajai-főfolyással (V), s lényegében itt kezdődik a Lónyay-főcsatorna (L). Ezután a lefolyás irányába haladva a Lónyay-főcsatornába csatlakozik rendre a Máriapócsi-főfolyás (M), a Cseréstói-csatorna, (C), Bogdányi főfolyás (B), a Sényői-főfolyás (S), a Kállai-főfolyás (K). Az Érpataki-főfolyás kezdete több kisebb folyásból áll össze, aminek egyik fő eredési ága a Bökönyi-folyás (Bö). A Lónyay-főcsatornába betorkolló utolsó nagyobb vízfolyás a Simai- főfolyás (Si).

A nagyarányú lecsapoló munkák eredményeképpen az állóvizekben gazdag Nyírség területén csak néhány viszonylagosan állandójellegű tó maradt (a később a FETIVIZIG által épített tározókon kívül), azonban aszályosabb években ezek közül is többet a kiszáradás fenyeget: Nagy-Vadas tó, Nagy Szik-tó, Szelkó-tó (Kisszék-Hosszúháti tó), Nyírteleki-tó, Kállósemjéni Nagy Mohos-tó, Ököri-tó, Nagy Fertő, Nyíregyháza Sós-tó.

2.2. A főcsatorna építésétől a teljes vízrendezésig

Iszaptalanítások, mélyítések 1897-től már történtek, de az eredeti Kiszely féle kiviteli tervhez képest a 400 km és 60 cm mélység hiánya újabb munkálatokat tett szükségessé. 1922-ben indult a csatornában a kisvízi meder, az un. vezérárok építése. A mélyítéssel egyidőben a főfolyások torkolati szakaszait is rendezték. Vízlépcsők beépítésével, kisebb fenékeséssel tervezték a hordalék lerakódást még a könnyebben tisztítható főfolyásokra korlátozni.

Az 1926-28-as években 6 szivattyútelep is épült a Lónyay-főcsatorna mentén, mivel sok gondot okozott a csatorna bal partján nyíltan betorkolló főfolyások között maradt mély fekvésű területek víztelenítése. A csatornák építése egészen 1939-ig tartott, és a hálózat hossza ~1140 km-re emelkedett.

7