A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Felkai István, Felkai Beáta Olga, KÖTIKÖVIZIG: Árvízvédelmi földgátak gyepesítésének ökonómiai kérdései – árvízvédelmi beruházások gazdaságosságának vizsgálata
ÁRVÍZVÉDELMI földgátak gyepesítésének ÖKONÓMIAI KÉRDÉSEI - ÁRVÍZVÉDELMI BERUHÁZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA FELKAI ISTVÁN - FELKAI BEÁTA OLGA KÖTIKÖVIZIG ABSZTRAKT Az elmúlt években mind Magyarországon, mind a világ sok más országában megszaporodtak a természeti katasztrófák. Az árvizektől kezdve a szökőáron át a földrengésekig igazán változatos csapások érték az emberiséget, hatalmas károkat okozva ezzel a közösségi és a magántulajdonban is. Komoly probléma forrása a nehezen számszerűsíthető értékekben bekövetkezett veszteségek mértéke: védett természeti értékek, műemlékek pusztulása, és az emberéletek elvesztése. A természeti károk elleni védekezés egyik leghatásosabb módszere a megelőzés lenne, de sok esetben a vele járó kiadások elfogadhatatlanul nagynak tűnnek, és csak a katasztrófák megtörténte után válik egyértelművé, hogy érdemesebb lett volna a megelőzésbe befektetni, mint a helyreállításra áldozni. Sok esetben ez utóbbi nem is valósítható meg, elég csak a már említett emberéletekre gondolni, rajtuk segíteni utólag már nem lehet. A „természeti katasztrófák” összetett fogalomkört takar, Magyarország tekintetében legjelentősebb kérdés a vizekkel kapcsolatos veszélyek vizsgálata. Vizeink kártételei ellen a XIX. század óta folyik tudatos és nemzetközi szinten elismert munka, melynek során az árvizek elleni egyik leghatékonyabb védelemnek eddig az árvízvédelmi töltések emelése bizonyult. A töltések felszínét létesítés után gyeptakaróval borítják a védelem és a hatékonyabb vízlevezetés érdekében, dolgozatunkban többek között ezeknek a gyepfelületeknek a létesítését és fenntartást is vizsgáljuk a gazdaságossági összefüggések szempontjából. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Többváltozós módszerek Mindennapi életünkben számtalanszor találkozunk olyan esetekkel, amikor azért nem tudunk egymáshoz viszonyítani dolgokat, eseményeket, mert nem találunk olyan közös tulajdonságot, ami alapján az összevetést egyértelműen elvégezhetnénk. Az sem mindig egyértelmű, mely jellemzők lesznek a vizsgálat szempontjából szignifikánsak, és ezek milyen kapcsolatban, kölcsönhatásban állnak egymással. A többváltozós modellek alkalmazása a megoldás. Az igazán veszélyeztetett öblözetek kiválasztásához - a modell alapjához - alkalmaztuk a többváltozós módszereket: • főkomponens analízis: olyan elemző módszer, amelynek célja az eredeti jellemzők közötti lényeges kölcsönhatások feltárása. • diszkriminancia analízis: a különböző csoportok eltérését megmagyarázza megadott változók szerint. A módszer alkalmazása folyamán csoportokat alakítunk ki, és meghatározzuk azoknak a változóknak a körét, amelyek a tényezők vizsgálatakor meghatározó fontosságúak. Gyepfelmérés Gyepalkotók felméréséhez, illetve termésbecsléshez többféle módszer alkalmazása is elterjedt. Jellemző a kaszálási próba, állathőmérős módszer, illetve az általunk is alkalmazott
