A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dobainé Friedel Ildikó, Dicső Bertalan, ÉKÖVIZIG: Taktaköz-felső árvízvédelmi rendszer fejlesztése
előkészítésének jelenlegi szakaszában a változatok fenntartási, működési költségeinek megállapításához jelenleg még nem áll rendelkezésünkre elegendő információ, ezért ezeket a költségeket csak a Részletes megvalósíthatósági tanulmányban tudjuk majd bemutatni. Előzetesen azonban megállapítható, hogy a javasolt megoldások fenntartása jelentős többletköltséggel nem jár, sőt a felújított műtárgyak és létesítmények fenntartási és karbantartási költségei alacsonyabbak lesznek a jelenleginél. A megvalósuló árvízvédelmi töltések építése, rekonstrukciója jótékony hatással lesz a védvonalak árvizekkel szembeni ellenállására és a töltéskorona burkolat kiépítésével együtt az árvízi védekezés költségeinek jelentős csökkenéséhez vezet. A ÉKÖVÍZIG szervezetén belül az árvízvédelmi feladatokat az Árvízvédelmi- és folyószabályozási osztály látta el és koordinálta azok végrehajtását. A jövőben is ez az osztály fogja ellátni a feladatokat, amely garancia arra, hogy a védművek megfelelően lesznek karbantartva. VII. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR- Ajelenleg érvényben lévő előírások szerint a folyók mértékadó árvízszintjét a vízügyi miniszter rendeletben állapítja meg, ily módon tehát ez államilag deklarált előírás. A legutolsó, 1997. október 1.-től életbe lépett,jelenleg is hatályos előírás, a 15/1997. (IX 19.) KHVM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjéről. E jogszabály célja az árvízvédelmi biztonság növelése, a lakosság és a gazdaság értékeinek fokozott megóvása, az árvízi elöntések által okozott károk csökkentése. Ebből a rendeletből vezethető le továbbá a töltésfejlesztésekhez szükséges magassági kiinduló adat is.- A 2004. évi LXVII tv. a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről kimondja, hogy „a sorozatos árvizek tapasztalatainak kiértékelése nyilvánvalóvá tette, hogy az árvizek elleni védelemnek kizárólag a töltések magasítására és erősítésére szorítkozó megoldása nem járható út. Emellett az árvizek levezetési feltételeinek, a nagyvízi meder vízszállítóképességének a javítására, illetve helyreállítására” is szükség van.- Az árvíz- és belvíz-védekezési tevékenységre kötelezetteknek - így az ÉKÖVÍZIG-nek is - a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során a 100/2007. (XII.23.) KVVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről szerint kell eljárniuk. Ennek a rendeletnek az 1. mellékletben megtalálható a jelenlegi projekt keretei között fejlesztendő védvonal.- A 1995. évi LVII. törvényben az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogokat és kötelezettségek határozta meg. A jogszabály tartalmazza többek között a hullámtéren árvízvédelmi követelmények teljesítésének peremfeltételeit. Eszerint a hullámtér, mint műszaki létesítmény elsősorban a hidraulikai követelmények szerint használható. A fejlesztéshez kapcsolódnak még továbbá az alábbi jogszabályok:- 379/2007.(XII. 23.) Korm. Rendelete: A rendelet hatálya kiterjed a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló munkák, művek és létesítmények rendeltetésére, műszaki tervezésére, rendeltetésszerű és biztonságos kialakítására, használatára, fenntartására és üzemeltetésére, valamint a vízgazdálkodási célokat szolgáló technológiai berendezések műszaki tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére.- 94/2007. (XII. 23.) KvVM rendelete a vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására; vonatkozó feladatokról. Az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló 18
