A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dobainé Friedel Ildikó, Dicső Bertalan, ÉKÖVIZIG: Taktaköz-felső árvízvédelmi rendszer fejlesztése
2006-ban a térségben 139 lakást adtak át, ennek több mint felét Tiszaújvárosban és Szerencsen. A lakások szinte mindegyike közüzemi vízvezetékkel ellátott, nyolctizedükbe közcsatorna, 93%-ukba gáz került bekötésre. Rendszeres szociális segélyben a lakosság 4,3%-a, 3500 fő részesül. Ez az arány Tiszatardoson, Taktakenézen, Prügyön és Mezőzomboron meghaladja a 10%-ot. Közgyógyellátási igazolvánnyal a lakosság 4,7%-a rendelkezik. Egy háziorvosra, vagy házi gyermekorvosra 1630 lakos jut. A települések felében működik gyógyszertár. A térség könyvtáraiba - melyek összesen 4244 ezer könyvtári egységgel rendelkeznek - a lakosság 14%-a van beiratkozva. A projektterületen minden negyedik lakosra jut egy személygépkocsi. III.2. GAZDASÁGI JELLEMZŐK A Taktaköz gazdaságilag-társadalmilag elmaradott térség, infrastruktúrája Borsod-Abaúj- Zemplén megyén belül is elmaradottnak számít, gazdasági kapcsolatai gyengék. A munkanélküliség minden településen meghaladja az országos átlagot, egyes településeken 20 % körüli, és a tartósan munkanélküliek aránya a teljes területen eléri a 9 %-ot. Az aktív népesség 50-70 %-a a környező városokban (főleg Szerencsen, de Tokajban és Miskolcon is) talál megélhetést, és ingázik nap mint nap az otthona és a munkahelye között. Az érintett kistérségek közül hármat (a Szerencsi, a Tokaji és a Polgári kistérséget) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet alapján a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé soroltak. 311/2007 (XI. 17.) Korm. Rendelet szerint e kör kiegészült a Tiszavasvári kistérséggel. Közülük a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségeket komplex programmal segítik. Tokaj kivételével ipara nem jelentős, 1-1 ipari tevékenységgel foglalkozó kisebb üzem működik a településeken. Az ármentesített terület szinte teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll, döntő többségben a szántóföldi művelés (elsősorban takarmánynövények) és a gyepgazdálkodás jellemző, az észak-keleti részen található jelentősebb szőlők már az öblözet határán kívül, árvíz által nem veszélyeztetett területen vannak. Az utóbbi években sokat romlott a települések gazdasági helyzete. Egyedül a szőlőművelésbe áramlott be külföldi tőke az arra alkalmas területeken. Rengeteg munkahely szűnt meg az iparban is. A védendő értékek között meg kell említeni a közlekedési infrastruktúrát, mely a Taktaközben fejlesztésre szorul. A terület megközelítése közúton a 3-as főközlekedési útból kiágazó 37-es útról Miskolctól a tiszalúci, taktaharkányi vagy a szerencsi Takta-hidakon át, illetve Nyíregyháza felől a tokaji, a tiszadobi Tisza-hidakon, esetleg a tiszadadai vagy a tiszalöki kompokon keresztül lehetséges. A Taktaköz országos közúthálózatba tartozó útjainak hossza mintegy 66 km. A gazdasági fejlettség leggyakrabban használt mérőszáma, az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) területi adatai alapján a projektterület az ország kevésbé fejlett térségei közé tartozik. A három érintett megye egyikének mutatója sem közelíti meg sem az országos átlagot, sem a Budapest nélkül számított vidéki átlagértéket. 6
