A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dávid Zoltán, FETIKÖVIZIG: A természeti értékek megőrzésének és árvízi biztonság növelésének komplex programja a Túr árterén című pályázat megvalósulása
- A monitoringnak komplexnek kell lenni, vagyis együttesen és összehangolt módon kell végezni az ökológiai, talajtani, hidrológiai, hidrometeorológiai és vízminőségi méréseket. A vízrajzi monitoringnak ki kell terjedni az érintett felszíni és felszín alatti vizekre egyaránt. A felszín alatti vizek tekintetében elsősorban a háromfázisú zónára és a talajvízjárás figyelésére kell összpontosítani.- A monitoring tervezésekor tekintettel kell lenni az EU Víz Keretirányelvében foglaltakra.- A tervezett tározó környezetében jelenleg is van megfigyelőhálózat (hidrometeorológia, felszíni és felszín alatti vízrajzi, vízminőségi). Ezt kell kiegészíteni.- Az ártérrevitalizáció monitoring működtetője és fenntartója az üzemeltető szervezet. Feladata: a hálózat működtetése, mérések végrehajtása, adatbázis karbantartása, állapotértékelés.- Az ártérrevitalizációval összefüggő észleléseknek-megfigyeléseknek három fő célt kell szolgálni:- alapállapot rögzítés;- folyamatos állapotértékelés és hatáskövetés;- a vízellátás operatív üzemirányítása. A felszíni vizek és a talajvízjárás alapállapot rögzítése a jelenlegi vízrajzi törzs és üzemi hálózatban nyert adatok részletes feldolgozása útján végezhető el. Meg kell határozni a főbb hidrológiai jellemzők revitalizáció megkezdése előtti idősorainak jellemzőit (térbeli és időbeli változékonyság, szélsőértékek, eloszlások, periodicitás, trend, stb.). Az alapállapot felmérést a fejlesztési program részeként célszerű elvégeztetni. Folyamatos állapot és hatáskövetés célja a revitalizálandó területeken és hatáskörzetükben az alapállapothoz viszonyított változások nyomon követése, az időközönkénti állapotértékelés támogatása. Ennek érdekében folyamatosan működő hálózatot kell kiépíteni és működtetni. A folyamatos monitoringnak hasonlóan az alapállapot rögzítéshez ki kell terjedni:- az ökológiai állapotokra;- talajviszonyokra;- a talajnedvesség és talajvízviszonyokra;- a felszíni vizekre;- a társadalmi-gazdasági viszonyokra. Az operatív üzemirányításhoz szükséges monitoringnak a kidolgozott és operatív módon működtetendő üzemirányítási modellt kell elsősorban támogatni. Javasolt mérések: Vízállás észlelés:- A vízkormányzást ki-és visszavezetést végző zsilipek al- és felvízén,- Vízhozam mérése:- A kivezetés felette lévő szelvényben. Hidrometeorológiai elemek mérése:- A meglévő vízrajzi állomásokon. Mérendő paraméterek: csapadék, hóvastagság, hóvízegyenérték, léghőmérséklet, talajfagy, talajhőmérséklet, potenciális párolgás, napfényes órák száma, szélerősség, szélirány. Talajvízszint:- az árvízi tározóban illetve környezetében létesítendő talajvízszint észlelő kutakon 18
