A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn
- Szabályzat a Magyar Köztársaság és Románia között a meteorológiai és hidrológiai adatok és tájékoztatások kölcsönös megküldéséről (az 1997. szeptember 22. - 26. között Gyulán tartott X. Ülésszak Jegyzőkönyvének 1. sz. melléklete)- Szabályzat a magyar területen lévő Békési duzzasztómű emelt szintű (+51O cm) duzzasztására és a román területen lévő Anti szivattyútelep összehangolt üzemelésére (az 1996. június 24. - 28. között Marosvásárhelyen tartott IX. Ülésszak Jegyzőkönyvének 2. sz. melléklete)- Szabályzat a magyar-román határt alkotó vagy a határ által metszett vízfolyásokon végzendő rendszeres vízrajzi észlelésekről és közös készlet meghatározásról (az 1996. június 24. - 28. között Marosvásárhelyen tartott IX. Ülésszak Jegyzőkönyvének 4. sz. melléklete). Végrehajtási utasítás ezen Szabályzathoz (az 1997. január 28-31. között Szolnokon tartott Vízgazdálkodási albizottság találkozóján felvett jegyzőkönyv 1. sz. melléklete) 1.2. A vízgyűjtő természetföldrajzi adottságai, csapadék és lefolyási viszonyai 1.2.1 A vízgyűjtő földrajzi és éghajlati jellemzői A Körösök együttesen, a Maros után a Tisza második legnagyobb vízgyűjtőjével rendelkező mellékfolyója (27.537 km2). A vízgyűjtő 53%-a romániai területen található és a Berettyó, Sebes-, Fekete-, Fehér-Körös folyókból áll. A vízgyűjtő erdősültsége csak 20%-os. 1. ábra. Tájkép a Fehér-Körös völgyéből, háttérben a Béli hegységgel A Fehér-Körös teljes vízgyűtőterülete 4275 km2, 93%-a Romániában (3977 km2), 7%-ka (298 km2) Magyarországon található. A folyó a Bihar-hegység nyugati lejtőin ered 980 m tszf. magasságban, teljes hossza 243,00 km, amiből Románia területére 233,22 km, Magyarországra 9,78 km esik. A vízgyűjtő legalacsonyabb pontja 85 m tszf. magasságú, így a folyó teljes hosszára számítva, az esése 3,6 m/km. Felső szakaszán a meder esése 9-25 m/km, ami a Kristyor/Criscior és Borosjenő/Ineu közötti mintegy 150 km hosszú szakaszon 187 m, azaz 1,2 m/km-re csökken (Újvári 1972). A folyó Brád/Brad és Nagyhalmágy/Halmagiu között, a piroklasztit kőzetekbe ásva völgyszorost alakított ki. A Honctői/Gurahon( medencében az esés 1 m/km-re csökken, aminek következtében itt a durvább hordalékokat lerakja. Kiérve a síkvidékre a völgy kiszélesedik és esése Kisjenőig/Chi§ineu Cri§ 0,7 m/km, majd ettől lejjebb 0,3 m/km. Az esésviszonyoknak megfelelően a foyóvölgy a következő három szakaszra osztható, egy rövid felső-hegyvidéki szakasz Blezsenyig/Bläjeni, a völgyszoros, és végül a hegyaljai-síkvidéki szakasz. A Fehér-Körös völgye (a folyó két oldala között) a sodorvonal és a 90-110 m magasságú terasz éle között helyezkedik el. A Zaránd-hegység/Mun(ii Zärandului felé a Brád/Brad, Halmagy/Hälmagiu és Zerindi/Zerind medencéknél a vízválasztó a Fehér-Körös völgy baloldali lejtőjén van, a 4
