A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn
terv zsűrin jegyzőkönyv készül. A terveket a terv zsűri megállapításainak megfelelően lehet csak véglegesíteni és sokszorosítani. (Ajánlatkérési dokumentáció, Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula, 2007) 1.1 A hasznosítható vízkészletek növelésének illeszkedése az EU irányelvekhez és az ország határvízi kapcsolataihoz 1.1.1 EU Irányelvek Az EU tagországok vízgazdálkodási tevékenységét, így a Fehér-Körös vízgyűjtőterületén folyó vízgazdálkodást jelentős mértékben meghatározza két EU irányelv: a Víz Keretirányelv és az Árvíz Irányelv. Az EU Víz Keretirányelv (VKI) 2000. december 22-én lépett hatályba. A hivatalos lapban való közzététel napja egy olyan egységes vízvédelmi politika alkalmazását jelenti, amely állam- és országhatárokon túlnyúlva a vízgyűjtőkön való koordinált vízgazdálkodás megvalósulását segíti elő. A Víz Keretirányelv hozzájárul a vízvédelem harmonizálásához és a vizek terhelésének csökkentéséhez. A Víz Keretirányelv végrehajtása elsősorban egy erőteljesebben ökológiai szemléletű és egységesebb vízvédelem bevezetését jelenti. A Víz Keretirányelv előírásai, különösen a vízgyűjtőkön való integrált gazdálkodás követelménye, jelentősen emelheti a vízvédelem szintjét Magyarországon és a szomszédos országokban, így a Fehér-Körös nagyobbik részét kezelő Romániában is. A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelv fő környezeti célkitűzése: a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése legkésőbb 2015-ig és a vizek állapota romlásának megelőzése. A „jó állapot” elérése úgy a minőségi, mint a mennyiségi jellemzőkre vonatkozik. A Körösök vízgyűjtőre a vízgyűjtő gazdálkodási tervek még nem készültek el, de folynak az előkészületek. A román vízgyűjtőrészre vonatkozóan, a 2004. évi állapotokat bemutató előzetes terv készült (Planul de management al bazinului hidrografic Cri^uri. Raport 20004). EU Árvíz Irányelv (2007) célja az emberi egészségre, a környezetre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt árvízi kockázatok csökkentése, ezáltal az árvízi biztonság növelése, a természeti katasztrófák megelőzése és kezelése. Az árvízi kockázati térképeket és az árvízi kockázatkezelési terveket a Víz Keretirányelvben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatára vonatkozó eljárással összhangban kell elkészíteni, és szükség szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek korszerűsített változatába integrálni. Különösen fontos, hogy:- nemcsak a jelenleg ismert, hanem a jövőben előrelátható potenciális árvízi kockázatot is a felmérés és kezelés tárgyává kell tenni, azaz a klímaváltozás és a jövőbeli területhasználati tervezés hatásaira is figyelmet kell fordítani;- az árvízi kockázatkezeléssel, annak teljes ciklusában (megelőzés, védelem, felkészültség, védekezés, helyreállítás, tapasztalatok beépítése) kell foglalkozni. A fentiek figyelembevételével kell elkészíteni az ország ártereinek az EU Irányelv szerinti, digitális árvízi veszély- és kockázati térképeit, majd azok alapján az árvízi kockázatkezelési terveket. 2
