A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: A vízierő-hasznosítás öt kérdése

Problémák:Nincsen „kisvízerőmű”.Differenciálni kellene, mert széles a teljesítmények (T) sávja:

A szakirodalom [1 ],[2],[3],[4] és a [6] egyértelműen rögzíti a teljesítmény határokat- nagy vízerőmű nagyobb 10 MW-nál- közepes vízerőmű 10 és 1 MW között- kis vízerőmű 1 és 0,1 MW között- törpe vízerőmű kisebb 0,1 MW-nál

(„vízi erőm ű” lenne helyesen)

Egy 0,071 MW teljesítményű törpe vízi erőmű (Mihályi) vízjogi létesítési engedélyéhez az ÉDU KTV Felügyelőség 500 EFt-ot vetett ki.

Az állam 5 MW-ig pénzügyileg támogathatja a vízi erőmű beruházást.

5MW 0,071MW

= 70,4

Tehát a 70-szeres teljesítményű létesítmény beruházója ugyanannyit fizet, mint a törpe létesítményé! Szükséges differenciálni a díjat.

A differenciálás a következő lehet:

ezer Ft- törpe 0,1 MW-ig 100- kis 0,1 és 1 MW között 300- közepes 1 és 5 MW között 600

6.2. 19/2007.(VII.30.) MeHVM rendelet (állami támogatások)

A 9.§-a szabályozza a támogatás mértékét:

%

kisvállalkozó 20

középvállalkozó 10-el növelt 20 + 10 = 30

nagyberuházás esetén

• 50 millió eurónak megfelelő Ft összegig 100

• 50 - 100 millió eurónak megfelelő Ft összegig 50

• 100 millió euró felett 34

Nehezen követhető a támogatási százalékok logikája. Kisvállalkozónak a legkisebb 20%, az 50 millió euró ~ 13 milliárd Ft-os nagyberuházóknak pedig 100%- jár?

Ezek szerint az engedélyezhető legnagyobb vízi erőmű (5 MW) beruházója csak 20 - 30%-ra számíthat?

_____ ______________________B _____________

Ugyanis, ha az 5 MW-os vízi erőmű fajlagos költsége b2 = у = 1,0MFt

/

kW lenne, akkor a teljes beruházás B = 5000 kW-1,0 MFt/kW = 5000 MFt = 5 milliárd Ft.

14