A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: A vízierő-hasznosítás öt kérdése
A KÖQ50% adatok csak kiindulásra alkalmasak. Érdekes lenne meghatározni a kiépítési Q vízhozamok és a KÖQ50%-k hányadosait. Szélsőséges vízjárás esetén árhullámcsökkentő víztározókhoz kellene kapcsolni a vízi erőműveket, az egyenletesebb Q érdekében. Külön vizsgálat tárgya lehet a H szintkülönbség előállítása víztározóval vagy nélküle a mederben (visszatöltésezés mellett). A medertározás sokkal kevésbé egyenlíti ki az érkező vízhozamot. 5.3. A vízi erőművek jövője A 29/2008.(III.20.) OGY határozattal közzétett Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), 2008 - 2025: „Az államnak elő kell segíteni, és ösztönözni kell... a megújuló energiaforrások terjedését és alkalmazását., ezért a 2006. évi 55 PJ-ról 2020-ra 186,4 PJ-ra kell növelni a megújuló energia felhasználását”. Emlékeztetőül: Joule (J) m2-kg-s’2 munka: m-a kg-m- s-2 peta (P) 1015 „Ugyan a vízenergia is megújuló energiaforrásnak számít, de a földrajzi adottságokat, a műszaki és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve a jelen stratégia keretei között ezzel a lehetőséggel, mint érdemleges megoldási lehetőséggel nem lehet számolni.” Szinte „csoda” lenne, ha 2025-re a vízi energia a jelenlegihez képest közel megduplázódna, 100 MW-ra. Ez a jelenlegi paksi erőművünk (kb. 2 GW) teljesítményének csak 5%-a lenne: L = 1021101 = 0,05 Tp 2 -10’ Egyébként a Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) 2013-ig 1300 milliárd Ft uniós pénzügyi támogatást irányoz elő. Mivel a törpe és kis vízi erőművek (az alsó sávjában) a 4.2. pont szerinti b1 és b2 fajlagos beruházási költségei magasak, továbbá figyelembe véve a hazai lehetőségeket, elsősorban a 0,5 ^ 2,0 MW teljesítményű vízi erőművek helyének keresésével kellene kezdeni. Ezen szélsőértékekhez tartozó Q-H-k a következők: Q1 - h 1 500 8,33 = 60 Q2 - H2 2000 8,33 = 240 11
