A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: A vízierő-hasznosítás öt kérdése

A megújuló energia termelését szolgáló létesítmények egyféle csoportosítása a következő:

„A” csoport „Tiszta”, nem szennyez

„B” csoport Szennyez

1. Vízierő-hasznosítás

1. Biomassza elégetésével energia nyerése

2. Szélenergia hasznosítás

2. Növényi, állati és emberi hulladék (szilárd és folyékony) biogáz hasznosítása

3. Geotermikus energia hasznosítás, ha a hőcserélő után a szennyezés nélküli termálvizet visszasajtolják

3. Geotermikus energia hasznosítása, ha a termálvizet használják, de nem sajtolják vissza

4. Napenergia hasznosítás-5. Hőszivattyús hasznosítás-Időjárás függők: „A” 1), 2), és 4). Előfordulnak kombinált hasznosításra való törekvések, pl.: „B” 1) + 3), amelynél szakértőként közreműködtem. További ilyen lehetőség az „A” 4) + 5).

Az „A” 1) Vízierő-hasznosítás 1984. évi jellemző adatai [6] a következők, amelyek nem sokat változtak:

Elméleti vízierő-készlet

T50% = 989 MW

E50% = 7446 GWh/a

Tényleges vízienergia-termelés

T = 50 MW

Ea = 217 GWh/a

Az 50 MW teljesítményből a Kiskörei és a Tiszalöki összesen 39,5 (79%) MW-ot foglal el. Az elméleti vízerő-készlet kihasználása nagyon alacsony:

μ1

T~ 50

= =----= 0,05 = 5%

T,% 989

μ = = _21L = 0,029 = 2,9%

2 Λ 7446

Újabb adatok [8] a következők:

—

Beépített teljesítmény 48,2 MW

—

Vízi energia termelés 200 GWh/a

Nem sok a változás.

A törpe vízi erőművek (0,1 MW alattiak) többségét folyamatosan felszámolták (pl. a tervezési tevékenységükhöz tartozó Mihályi és Kőszegi korábbi létesítményeket). 1980-ban országosan már csak 26 db üzemelt.

Az 5 MW teljesítmény alatti lehetséges vízi erőművek helyének kereséséhez fontos még a vízfolyások elméleti vízierő-készleteiből kiindulni. Például:

9