A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: A vízierő-hasznosítás öt kérdése

A VÍZIERŐ-HASZNOSÍTÁS ÖT KÉRDÉSE

DR. VARGA GYÖRGY VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.

1. Előzmények

A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) XXV. Országos Vándorgyűlésére (Tata) készítettem dolgozatot [7]. Itt javasoltam a következő ajánlást, amelyet a szekció és a plenáris ülés is elfogadott:

„A megújuló energiatermelés növelése érdekében vizsgálni kell a meglévő víztározókhoz kapcsolható törpe vízi erőművek építési lehetőségeit.”

Jelen dolgozat ilyenekre példákat közöl.

Visszatérve a plenáris ülésre, ott elhatározás született arra, hogy a XXVI. Vándorgyűlésen legyen vízi erőmű szekció. Ez megvalósult.

Magyarországon a vízierő-hasznosítás az elvi lehetőségekhez képest nagyon elmaradott, csak 2%-os [8]. Az „elvi lehetőség” azt jelenti, hogy sokféle ok miatt a nagyobb részüket nem lehet megvalósítani.

Az elnevezésekről:

A Helyesírási Tanácsadó Szótár (TERRA, 1973) szerint az első oszlopban a „vízi”, a másodikban a „víz” szótaggal kezdődőek láthatók:- vízikerék, - vízduzzasztó gát,- vízipóló, - vízépítő mérnök,- vízi építés, - vízmennyiség,- vízi erő, - víznyomás,- vízi erőmű, - vízsugár,- vízierőmű-építés, - vízturbina,- vízimérnök, - vízvezeték.- vízinövény.

Tehát a jelen dolgozat témájához tartozó szavakat vízi szótaggal kell kezdeni:- vízi erőmű,- vízierőmű-építés,- vízi energia,- vízierő-hasznosítás,- vízierő-készlet.

A „vízi erőmű” két szó és nem egy eltérően a szokás szerinti „vízerőműtől”.

2. A víztározók mellé telepíthető vízi erőművek

A víztározókat és a mellé telepített vízi erőműveket sok évvel ezelőtt Bulgáriában tanulmányoztuk.