A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Mosonyi Emil, akadémikus, dr. Pados Imre, ÉKÖVIZIG nyugdíjas, Ötvös Pál, TISZAVÍZ Kft.: A vízlépcső és erőmű tervezési, építési és üzemelés, ökológiai és társadalmi előnyei, tapasztalatai 50 év tükrében
28 m3/s vízhozamot vezettek át a Körös völgybe. Így a Tiszalöki Vízlépcső visszaállítva a megfelelő hidrológiai egyensúlyt, megvédte a Körösök völgyét egy ökológiai katasztrófától. [Ivóvíz] A Tiszalöki vízlépcső Debrecen város részére jelentős társadalmi és gazdasági segítséget nyújtott. Ennek a városnak az ivóvízellátása leginkább mély felszínalatti vizekből biztosított, szivattyúzással. Időközben a felszínalatti víz szintje jelentősen lecsökkent, néhány kút kiszáradt, így a felszínalatti vízellátási lehetőség nem tudott elég ivóvizet szolgáltatni a város részére. Az ivóvíz igény hiányt úgy elégítették ki, hogy az öntöző hálózaton keresztül vezették el hozzájuk a vizet. [Ökológia] A Tiszalöki létesítmény szolgáltat vizet számos halastó, ökológiai fontossággal bíró vizes élőhely és más természetvédelmi oltalom alatt álló területek (ligetek, erdők), ökológiai érdekekből aktiválható - egyébként pangó vizűvé váló - holt medrek stb. részére. [Jóléti hasznosítások] Számos különböző rekreációs és horgászási lehetőség jött létre a felvízi tározótér és a főcsatornák mentén. Ugyancsak adottak a különféle vízi sportok feltételei is. [Mezőgazdaság, ipar] Az ivóvíz ellátás mellett, a mezőgazdasági területek háztartásai, állatállományai is vízhez juthatnak. Jövedelmező turisztikai ágazat kezdett formálódni/kialakulni és számos üdülési célú létesítmény telepedett meg. Korábban, a patakok kisvizes időszakaiban a vizek meglehetősen szennyezettek voltak a környező területek ipari, mezőgazdasági és háztartási terhelése miatt. Később, a vízlépcső működése alatt az öntöző csatornákon keresztül elegendő vízmennyiséget lehetett betáplálni ezekbe a kisvízfolyásokba ahhoz, hogy az a szennyezőanyagok koncentrációját a megengedhető határérték alá hígítsa. A tiszai vízlépcsők (Tiszalök, Kisköre) ökológiai szerepével kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni a Romániából származó 2000 évi ciánszennyezést. A részletek felsorolása nélkül ma már egyértelműen megállapítható, hogy a két vízlépcső összehangolt, szakszerű működtetésével súlyosabb ökológiai katasztrófát sikerült elkerülni Ezen incidens és más hasonló események - melyek a jövőben bármikor bekövetkezhetnek - vizsgálata alapján bizonyítható, hogy mindenképpen a két vízlépcső meglétének tulajdonítható a fenti regionális ökológiai katasztrófák elhárítása. Így hát kijelenthető, hogy a vízlépcső fontos szerepet játszik a Tisza és más, a létesítmény által érintett területen lévő folyók, vízfolyások, patakok vízminőségének szabályozásában és az árvízi biztonság fenntartásában. Konklúzió Ez a tanulmány remek példája annak az esetnek, amikor a vízlépcső előre nem látott pozitív társadalmi és ökológiai hatásai jelentősen felülmúlják azokat az elvárásokat, melyeket az eredeti terv, tűzött ki maga elé. A fentiekből egy másik tanulság is levonható, mégpedig az, 12
