A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Mosonyi Emil, akadémikus, dr. Pados Imre, ÉKÖVIZIG nyugdíjas, Ötvös Pál, TISZAVÍZ Kft.: A vízlépcső és erőmű tervezési, építési és üzemelés, ökológiai és társadalmi előnyei, tapasztalatai 50 év tükrében
A VÍZLÉPCSŐ ÉS ERŐMŰ TERVEZÉSI, ÉPÍTÉSI ÉS ÜZEMELÉS, ÖKOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI ELŐNYEI, TAPASZTALATAI 50 ÉV TÜKRÉBEN DR. MOSONYI EMIL 1 - DR. PADOS IMRE2 - ÖTVÖS PÁL3 1 - akadémikus, 2 - ÉKÖVIZIG nyugdíjas, 3 - TISZAVÍZ Kft. Ez a dolgozat a szerzőknek a létesítmény eredeti tervein, tervezésén, építésén, valamint a működési tapasztalatokon alapuló, és azokra vonatkozó összefoglaló - a környezetvédelmi előnyök kihangsúlyozásával történő - értekezése. 1. Történelmi háttér Az Alföld észak-keleti részének jelentős hányadát erősen változó csapadék-mennyiségek és magas napsütéses órák száma jellemzi. (1. ábra) Más részről a terület talaja hatékony mezőgazdasági művelésre alkalmas. Különösen száraz években ezen a földterületen egyáltalán nem volt termés, sőt még az állatállomány is majdnem kipusztult. Például az 1863as rendkívüli száraz időszakot ezen a területen éhínség követte. Ez a katasztrófa annyira megrázta a nemzetet, hogy az egy olyan nagyléptékű beavatkozást sürgetett, aminek a segítségével megoldható ennek a területnek és egyben a Körösök völgyének a vízzel való ellátása is. Sajnos ezt az elképzelést a következő csapadékos évek alatt elfelejtették. 1935. után - amikor az egész országra kiterjedő aszály volt - az öntözéssel kapcsolatos tervet a társadalom olyan nyomatékosan szorgalmazta, hogy azt a Parlament 1937-ben ratifikálta. Az Öntözési Törvény előírta a Nemzeti Öntözési Hivatal felállítását. A törvény magába foglalta a célkitűzések meghatározását és az öntözési terv fő műtárgyainak a felsorolását. Ezt az általános koncepciót a Mezőgazdasági Minisztérium építőmérnöki dolgozták ki 1936-ban. Az Öntözési Hivatal 1938-tól kezdte meg munkáját.
