A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Szunyogh Lilla, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete: A közfürdők mikrobiológiai laborvizsgálatainak időszerű kérdései
medencéről, annak érdekében, hogy az ottani vízfolyások növényzetét - magára a medencére is kiterjesztve - fel lehessen mérni. A Velencei-tó nádasminősítése során ugyancsak legalább egy alkalommal légifényképet, ill. DOF-ot kellene készíteni a hajdan a tóhoz tartozó Ny-i, DNy-i „laposokról”, a halastavakról, ill. a Dinnyési-Fertőről is. Mindezek ugyanis szervesen hozzátartoznak a Velencei-tóhoz. Ezek magasabbrendű növényzetét a VKI módszertannak megfelelően fel kellene mérni. Ezek egy része egyébként is természetvédelmi terület, így a védett területek monitorozása kapcsán a vizsgálatok kiterjesztése legalább egy alkalommal erre a területre is indokolt. A Velencei-tó következő (előreláthatólag 2009-2010. évi) nádasfelmérése során néhány transzek mentén javasolható a VKI-szerinti makrofita minősítéshez a teljes keresztszelvények felvétele. Ezeken túlmenően a bejárható csatornákban és azok partján ugyancsak javasolt a transzekt mentén történő terepfelvételezés. A transzekteken belül a mintavételi helyek számát alapvetően a biztonságos megközelítés szempontjai, valamint a növényzet változatossága- homogenitása alapján a felmérést végzők tudják a legpontosabban meghatározni. A felméréseket azonban mindenképpen ki kell terjeszteni a nád-dominanciájú állományokon kívül az egyéb (pl. hinaras, sásos, bokorfüzes, stb.) állományokra is. A VKI-szerinti makrofita minősítéshez a nádasokon túlmenően, mindenképpen javasolható az egyéb növényzet felmérése is: a hinarasok, a parti sáv, ill. a mesterséges szigetek is. A Velencei-tó szabad vízfelületein akkor szükséges a nádasfelmérés előtt részletesebb makrofita vizsgálat, ha olyan ökológiai változások következnek be, amelyek hatására „hinaras” év lesz. Akkor rendkívüli felmérést be kell iktatni. A Balaton következő (előreláthatólag ugyancsak 2009-2010. évi) nádasfelmérése során a nagyobb, összefüggő nádas állományokra ugyancsak javasolható néhány transzekt mentén történő felvételezés. Általános iránymutatásként azt lehet előírni, hogy medencénként legalább 5 transzekt felvétele történjék meg. Az egyes növényzónákon belüli mintavételi számának meghatározása a VKI módszertani útmutató elvei mentén történjék: szemmel láthatóan kisebb változatosságot mutató állományokban kevesebb, de minimum 3, változatosabb fajszerkezetű állományokban nagyobb számban történjenek teljes cönológiai felvételezések. A Velencei-tóhoz hasonlóan, itt nem jelölünk meg transzekteket, azt a nádas minősítés pályázati kiírás során a kiírók szervezetekkel egyeztetve lehet megtenni. A következő nádas minősítés előkészülete során a megrendelésben szerepeltetni kellene, hogy a Balatonon a nádas övtől a nyílt víz irányába eső 1000 m-es sáv is fel legyen dolgozva. A DOF minőségi paramétereit úgy kell alakítani, hogy a hinarasok is lehatárolhatóak legyenek. A vízfolyásokon tilos makrofita felmérést készíteni a műtárgyak közelében, mert ezek a helyek a fenntartási munkák miatt nem reprezentatívak. A két tó vízfolyásainak szisztematikus felmérését szakaszolva javasolják. A Balaton esetében 2007-ben az Eger-vizet, 2008-ban az Örvényesi-sédet, 2009-ben a Tapolcai-medence patakjait, 2010-ben pedig a Káli-medencét kellene felmérni. A felméréshez a légi fényképezés adta lehetőségeket ki kellene használni, és a patakokat a nádas felmérésekhez kapcsolódóan ilyen módon felmérni. A Velencei-tó esetében 2007-ben a Császár-vizet, 2008-ban a Vereb- Pázmándi-vizet lehetne felmérni. A Zámolyi- és a Pátkai-tározók felmérését kapcsolni kellene a tó következő nádas felméréséhez. A két tározóról is készülne légifénykép és DOF, majd a szokásos eljárással a földi beazonosítás, felvételezés. A nádasfelmérések módszereinek kiegészítése abból a célból, hogy az a VKI-szerinti makrofita monitorozásra is a lehető legteljesebb felmérésekkel szolgáljon, a közpénzekkel
