A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Gere Csaba, FETIKÖVIZIG: A Vásárhelyi tervben foglalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei víztározók megépítésének következményei

VI. 3. Javaslatok a kedvezőtlen hatások csökkentésére- Véleményem szerint az építkezés során a zaj- és porszennyezést a lehető legalacsonyabbra kell csökkenteni a környéken lakók érdekében, mivel a tározó működése közös érdekünk, de azt sem szeretnénk, ha a megvalósítás károsítaná a lakosság egészségét.- A tározót úgy kellene kialakítani, hogy az gátolja a környéken igen erős deflációt, valamint az eróziós jelenségeknek is gátat vessen (árterek erősítése, töltések gyepesítése).- Ha hosszan tartó tározásra lesz szükség, akkor vízminőség-romlás alakulhat ki. Ilyenkor - szerintem- gondoskodni kellene az állandó vízcseréről, de ez egy nagyon bonyolult mérnöki munkát igénylő feladat, mivel ebben az esetben fontos, hogy a be- és kivezetett víz mennyisége egyensúlyban legyen.- Az egyik legfontosabb feladatnak tartom, hogy a tározó építésével egyidőben kiépítsék a környező települések bel- és szennyvízelvezető rendszerét, mivel ezek hiánya a későbbiekben komoly problémákhoz vezethetnek.- Azt sem felejthetjük el, hogy míg zajlani fognak az építkezések, addig a környező települések földjén mezőgazdasági munkák is folyhatnak, ezért a tározót úgy kellene kivitelezni, hogy a lehető legkisebb károkat okozzák a mezőgazdasági területekben.- Az erdősítés, fásítás során előnyben kell részesíteni az őshonos fajokat, kerülni kell a tájidegen fajok betelepítését. VI. 4. A 2006-os tavaszi események A tavalyi árvizek egyértelműen rámutattak, hogy a tározó kialakítása feltétlenül szükséges. Nagy folyóinkon a hóolvadás és az esőzések hatására egyszerre indultak meg áradások, melyre az elmúlt 50 évben nem volt példa. A vízszintrekordok egymás után dőltek meg, néhol jelentős mértékben. A gátak már nem bírják ezeket a terheléseket, a vízszivárgás és a buzgárok felbukkanása általánossá vált a töltések mentén. A nagyobb folyók visszaduzzasztják a kisebbeket, így a víz nem tud hová elfolyni, ezért hirtelen vízszintemelkedés következik be, amely óriási pusztítást tud okozni az elárasztott területen. Ezért fontos nemcsak a Tisza, hanem a kisebb folyók mentén is az árapasztó víztározók kialakítása. Végeredményképpen a Szamos és a Kraszna vízszintjének csökkentésével a Tisza vízszintjét is csökkentjük, melynek jótékony hatása a Tisza alsóbb szakaszain is érezhető lesz. 19

Next

/
Thumbnails
Contents