A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Gere Csaba, FETIKÖVIZIG: A Vásárhelyi tervben foglalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei víztározók megépítésének következményei

Az átállás lehetséges megoldásai- Külterjesítés - biotermesztés, ami magával vonja a termelési eszköz és az energia igényének csökkenését, a munkaerő szükséglet növelését- Területhasználat váltás - erdősítés, rét-legelő kialakítása- Tájfenntartás - értéknövelő tevékenységek, mint pl. gyümölcsös, nád stb. telepítése.

Lehetséges tájhasználati formák a víztározóban:- Mély fekvésű területeken vizes élőhelyek kialakítása, melyek egyaránt lehetnek tavak, nádasok, hínárosok.- Mocsárréteken, ahol a vízállástól függően más-más társulások alakulhatnak ki a kaszálás jöhet szóba. Kaszálás helyett júliustól a legeltetés is lehetséges- Ott, ahol a víz egy hónapnál kevesebb ideig áll rét-legelőgazdálkodás folyhat. Ez az alacsonyártér.- A magas ártereken szántó, gyümölcsös kialakítása is lehetséges

A tájhasználatot valamennyi adottságra tekintettel a területen gazdálkodónak kell kialakítani, melyhez támogatási rendszert kellene kiépíteni.

Szóval, ahol lehetséges ott tovább szabad folytatni a mezőgazdasági termesztést az árterületeken.

E tekintetben érdemes volna átvenni a németországi gyakorlatot. Ott, a szárazabb időszakban, amikor az árterületeket nem szükséges elárasztani a földeken megtermelt búzát, kukoricát az állam garantált áron felvásárolja, így a gazdálkodóknak nem kell vevőt keresniük termékeikre. Viszont csapadékos időjárás esetén, ha az árterületeket vízzel árasztják el, akkor a földeket nem lehet bevetni, illetve learatni. De ezt a kockázatot a gazdáknak vállalniuk kell, cserébe a garantált állami felvásárlásért.

Ez az együttműködés az állam és a gazdák között valószínűleg hazánkban is működne. Talán ez lenne a legegyszerűbb és legjobb megoldás mindkét fél számára.

17