A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - dr. Kovács Gábor, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete: Mikrobiális vízigiéne a Vízbiztonsági Tervek (WSP) koncepciójának tükrében; új monitorozási rendszerek bevezetésének lehetőségei

Szemmel látható hogy a mikroba-közösség tagjai között számos közegészségügy-járványügy jelentősséggel bíró baktérium található. A Dechoromonas nemzetségbe tartózó baktériumok megjelenése a klórozás hatásának tudható be. Ez a nemzetség-csoport más perklorát-redukáló baktériumokkal együtt más mintákban is megtalálható volt. Mindez jól jelzi, hogy a klórozás hatására a biofilm átépül és olyan mikrobák megjelenésével, amelyek klórvegyül etek hasznosítására képesek, a biofilm más tagjainak túlélési esélyei igencsak megnőnek. Ez magyarázatul szolgálhat a megemelt klórszintek biofilmekre gyakorolt igen mérsékelt hatására is. Az eredmények tükrében megfontolandó hogy elégséges-e a vezetett vizekre vonatkozó HACCP-sémák kidolgozásakor csak a klasszikus vízhigiénés bakteriológiai paraméterekre támaszkodni.

Fogyasztói végpontok:

A jelenlegi gyakorlatban a leggyakrabban ellenőrzött terület. Noha közhelyként hangzik, de a végpont, azaz a csaptelep állapota még a mintavételi előírások szigorú betartása mellett is nagyban befolyásolja a mért vízminőségi paramétereket. Éppen ezért pusztán fogyasztói végponti ellenőrzésből következteti a szolgáltatott ivóvíz minőségére gyakran félrevezető lehet, noha a tények ismerete ellenére gyakran azt teszik. A 2006. év május-júniusában lezajlott árvíz alatt Intézetünk számos közintézményben kiterjedtebb ellenőrzést végzett. A leggyakoribb probléma a Pseudomonas aeruginosa megjelenése volt. Az érintett mintavételi végpontokon elvégzett karbantartás a problémát minden esetben azonnal orvosolta. Ezzel összefüggésben a szolgáltatói oldal felelősségének jelenleg kissé egyoldalú hangsúlyozása mellett a fogyasztói oldal karbantartási kötelezettségének kommunikációja is fontos volna.

MÓDSZERTANI KIHÍVÁSOK

A szabványos metodikák problémaköre:

A szabványos mikrobiológiai metodikák egyszerűségük és kényelmes alkalmazhatóságuk ellenére számos fogyatékossággal rendelkeznek, melyekből leglényegesebbek:

• A szabványok fejlesztése nem hozott szemléletbeli változást. Szelektív táptalaj - kevés, un. kulcsbélyegekre alapozott azonosítás

• A táptalajok minőségének fluktuációja jelentősen befolyásolja az eredményt - szelektivitás csökkenése, túlgátlás.

• Stresszhatások (pl. klórozás) okozta biokémiai torzulások, (ún. „atipikus” viselkedés) VBNC-állapot a detektálást megnehezíthetik, vagy lehetetlenné teszik.

• A minőségbiztosítás általános kritériumai (kimutathatósági határ, mérési tartomány, reprodukálhatóság) e módszerekre csak korlátozottan illeszthetőek.

A szabványok egy részének molekuláris biológiai módszerekkel történő összevetése további problémákat vet fel. Az Intézetünk és az ELTE Mikrobiológiai Tanszékén az MSZ EN ISO 9308-1:2001 szabvány alkalmazhatóságát párhuzamosan molekuláris vizsgálatokkal ellenőriztük. Ennek alapját az képezte, hogy a TTC-tergitolos táptalaj szelektvitása a gyakorlatban egyre inkább kérdéses A coliform kimutatás esetében az „álpozitív” eredmények kiadásának veszélye fokozottabb; „coliform”-ként bizonyítottan kiadható : Enterococcus pp. Sphingomonas spp., Arthrobacter spp., stb.. Kérdés volt, hogy a szabvány által leírtakat követve az E. coli-ként kiadott baktériumok valóban e taxonómiai katagóriába esnek-e. Ezt eldöntendő, összehasonlításként elvégeztük a szabvány szerint E. colinak minősülő izolátumok ARDRA (Aplified Ribosomal DNA Restriction Analysis) csoportosítást követő 16S rDNS szekvencia analízisét. Az eredményeket a 2. táblázat tartalmazza:

4