A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - dr. Ács Éva, Kiss, K.T., MTA ÖBKI MDÁ, Borics, G., Várbíró, G., Tiszántúli KvVF, Kiss Gábor, Reskóné Nagy Mária, Közép Dunántúli KvVF: Fitobenton vizsgálatok tanulságai a Balaton és vízgyűjtője patakjainak példáján

9. ábra. Nagy strukturális indexű (SI) taxonok előfordulásának eloszlása a SOM térképen.

Sötétebb szín jelzi a nagyobb gyakoriságot. (ABIA= Achnanthidium biasolettianum (Grunow in Cl. & Grun.) Lange-Bertalot, FCGR= Fragilaria capucina Desmazieres var. gracilis (Oestrup) Hustedt, FCPE=Fragilaria capucina Desm. var. perminuta (Grunow) Lange- Bertalot, FCVE= Staurosira (Fragilaria) venter (Ehr.) Cleve & Moeller, FRAS= Fragilaria sp., GOMS= Gomphonema sp., GSTA= Gomphonema stauroneiforme Grunow, NCTE= Navicula cryptotenella Lange-Bertalot, RABB= Rhoicosphenia abbreviata (C.Agardh) Lange-Bertalot, többi rövidítést ld. 6. táblázatban)

Egyes vízkémiai paraméterek tekintetében a Balatonban határozott gradiens (10. ábra) mutatkozott a Keszthelyi medencétől a Siófoki medencéig haladva (kifejezett Ny-K-i irányú csökkenés). Ilyen volt a foszfát és a szervesanyag tartalom mennyisége (utóbbi KOI-n és TOC-on keresztül nyomon követve). A kovaalga indexek is ezekkel a paraméterekkel mutattak a legerősebb korrelációt (6. táblázat). A vizsgált kémiai paraméterek közül a foszfor és a szervesanyag tartalom tűnik a fő hatótényezőnek (driver), ami leginkább meghatározza a balatoni nádbevonat kovaalga összetételét és a vizsgálatukkal becsülhető ökológiai állapotát a tónak.

16