A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - dr. Ács Éva, Kiss, K.T., MTA ÖBKI MDÁ, Borics, G., Várbíró, G., Tiszántúli KvVF, Kiss Gábor, Reskóné Nagy Mária, Közép Dunántúli KvVF: Fitobenton vizsgálatok tanulságai a Balaton és vízgyűjtője patakjainak példáján

2. Balaton vizsgálati eredményei és értékelésük

A Balaton kivételesen gazdag kovaalga világára utal, hogy a nádbevonatának vizsgálatából összesen 162 kovaalga taxont határoztunk meg.

Az ábrákon használt rövidítések jegyzéke és a minősítés a 4. táblázatban található. Az EQR határoknak a DIL esetében Szilágyi et al. (2006) munkájában megadottakat vettük figyelembe, az IBD esetében pedig EQR=IBD/IBDmax képlettel számolva a kiváló/jó határt 0.85, a jó/közepes határt 0.65-nek vettük.

A Balatonban határozottan elkülönültek a nyáron (piros vonal az ábrán) és ősszel (kék vonal az ábrán) gyűjtött minták (7. ábra), vagyis a két mintavételi időpont megtartása javasolt.

Az egyes időszakokon belül kifejezett a Keszthelyi medence elkülönülése, a déli rész határozottan és teljesen külön válik (különösen ősszel), az északi rész a Szigligeti medence északi részével mutat hasonlóságot. A Szemesi és Siófoki medence kovaalga összetétel szempontjából nem különül el egymástól, inkább az északi part és déli part elkülönülése kifejezett.

7. ábra. A Balatonból gyűjtött bevonatminták clusteranalízisének dendrogramja (Bray-Curtis index, UPGM fúziós algoritmus, adatok log2-vel standardizálva, rövidítést ld. 4. táblázatban).

12