A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - dr. Ács Éva, Kiss, K.T., MTA ÖBKI MDÁ, Borics, G., Várbíró, G., Tiszántúli KvVF, Kiss Gábor, Reskóné Nagy Mária, Közép Dunántúli KvVF: Fitobenton vizsgálatok tanulságai a Balaton és vízgyűjtője patakjainak példáján
Eredmények és értékelésük 1. Balaton befolyóinak vizsgálati eredményei és értékelésük A Balaton befoly óiból összesen 197 kovaalga taxont határoztunk meg. Az ábrákon használt rövidítések jegyzéke és a patakok minősítése az 1. táblázatban található. 1. táblázat. Az ábrákon található rövidítések jegyzéke (N=nyári, Ö=őszi mintavételi _______időponthoz tartozó minták, *=nem értékelhető a kevés alga miatt) ,_______ Vízfolyás neve Mintavételi hely Rövid név IPS érték TDI/%PTV értékek Minősítés IPS alapján Kiegészítő megjegyzés TDI (%PTV alapján) Vázsonyi-SédN Pula VáS-P 16.9 69.3/0.9 jó Burnot-patakN Ábrahámhegy Bur-N-Á 18.3 45.2/0.0 kiváló Burnot-patakŐ Ábrahámhegy Bur-O-Á 15.9 70.9/2.1 jó Lesence-patakN Lesencetomaj Les-N-L 17 45.2/4.5 jó Lesence-patakŐ Lesencetomaj LES-O-L 11 81.8/0 közepes Lesence-patakN 71-es Les-N-71 13.8 69.4/5.1 jó Lesence-patakŐ 71-es Les-O-71 6.6 66.3/11.3 tűrhető Tapolca-patakN Raposka Tap-N-R 11.5 51.3/28.3 közepes Szerves szennyezésre utal Tapolca-patakŐ Raposka Tap-O-R 10.3 82.4/58.7 közepes Szerves szennyezésre utal Tapolca-patakN 71-es Tap-N-71 14.2 56.3/7.3 Jó Tapolca patakŐ 71-es Tap-O-71 13.2 70/14.6 Jó Kétöles patakN 71-es Két-N-71 16.6 49/5.4 Jó Kétöles patakŐ 71-es Két-O-71 15.1 77.8/4 Jó Kétöles patakN Ódörögd Két-N-Ó 18.1 41.9/0.9 Kiváló Kétöles patakN Raposka Két-N-R 15 52/2.8 Jó Eger-vízN Hegyesd Ege-N-H 17.8 30.8/1.9 kiváló Eger-vízN Kapolcs Ege-N-K 16.5 71.9/3.5 Jó Eger-vízŐ Kapolcs Ege-O-K 13.7 81.7/2.2 Jó Eger-vízN 71-es út Ege-N-71 13.8 58.5/5.8 Jó Eger-vízŐ 71-es út Ege-O-71 12.4 67.5/5.4 Közepes Örvényesi SédN Pécsely Orv-N-P 15.8 58.3/1.7 Jó Örvényesi SédN Örvényes Orv-N-O * * * Örvényesi SédŐ Örvényes Orv-O-O 15.2 80.3/2.7 j______ A balatoni befolyók vizsgálatánál a cluster analízis és a SOM elemzés, mely a fajok fontosságát is figyelembe vevő módon csoportosítja a mintákat, 5 csoportot különített el (1., 2. ábra). Feltűnően jól elkülönültek a nyári és az őszi minták. Ebből egyértelműen leszűrhető, hogy a két mintavételi időszakra mindenképpen szükség van. A Kétöles patak 71-es úti és ódörögdi mintavételi helye összevonható, a többi külön mintázandó. Az 5 klasztercsoportot a következők jellemzik: 5
