A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
6. szekció: VÍZÜGYI KOMMUNIKÁCIÓ - Halasy Károly, ÉDV Zrt. : A kommunikáció jelentősége a víziközmű szolgáltatásban
Az állami szerepvállalás csökkenése A kilencvenes évek elején is jól látszott, hogy az állami szerepvállalás csökkentése csak fokozatosan valósítható meg, ugyanis még nem megfelelő a lakosság teherviselő képessége, továbbá gyenge színvonalú a szervezetek kooperációs készsége. Nehezen változtatható meg az a szemlélet, mely szerint a paternalista állam jelen van, és majd megoldja a helyben kezelendő problémákat is. Lassította a folyamatot az is, hogy a piaci viszonyok, és a gazdasági stabilizáció csak hosszútávon valósul meg hazánkban. Az állam visszalépése a közvetlen teherviseléstől azonban nem jelentette a területi és helyi vízellátási feladatokból való teljes kivonulást. A felhalmozódott problémák, a területi és szakmai aránytalanságok, a gazdaság lassú növekedése továbbra is igényelte az állam gondoskodását. Továbbra is indokolt volt a központi támogatások biztosítása, a legfontosabb ágazati célprogramok megvalósítása, mint például a települések csatornázása, szennyvíztisztítása, a szennyvíziszap elhelyezése, a vízbázisok védelme, vagy a települések természeti adottságaiból eredő szélsőséges vízbeszerzési és visszabocsátási költségek ésszerű kiegyenlítése. 33 vízműből közel 400 üzemeltető lett... A vízi-közműveket működtető szervezetekre a tulajdontörvény komoly hatással volt. 1991- 1992-től megkezdődött az üzemelő szervezetek átalakulása, szétaprózódása. Míg a kilencvenes évek elején 33 üzemeltető vállalat volt az országban, ma már ez a szám megközelíti a 400-at. A szervezeti szétaprózódás mellett figyelmet érdemel az a tény is, hogy a mintegy 400 üzemeltető szervezetből mintegy 10 szervezet adja az ország közüzemi ivóvíztermelésének 90 %-át. Ez azt mutatja, hogy a kisebb üzemek, egységek szerepe, a szolgáltatásban betöltött jelentősége (bár a számuk magas) igen alacsony. Az önkormányzati vagyonátadást és az állami tulajdonban maradó vízmű vállalatok átalakulását követően mára alapvetően megváltozott a vízi-közművek üzemeltetését végző gazdálkodó szervezetek gazdasági szervezeti formája és struktúrája. Ennek megfelelően a korábbi, egységesen jellemző vállalati forma teljesen háttérbe szorult, s új gazdasági, társasági formula került előtérbe. Az önkormányzati vagyonátadás és a szervezeti átalakulások következtében napjainkra az alábbi megoldások alakultak ki:- a korábban állami vállalatként működő regionális vízművek változatlanul állami tulajdonban maradtak, de átalakultak részvénytársasággá;- a tanácsi alapítású vízművek önkormányzati tulajdonba kerültek, ezek jelentős része szintén átalakult részvénytársasággá. A megyei vízművek szolgáltatási területe azonban szinte minden esetben megváltozott attól függően, hogy az érintett önkormányzatok megmaradtak-e a jogutód részvénytársaságnál, vagy egyéb más megoldást találtak. Azok az önkormányzatok, amelyek nem kívántak a megyei szinten szerveződő vízi-közmű részvénytársaságban részt venni, valamilyen más megoldást választottak, így például az önkormányzat maga hozott létre gazdasági szervezetet az üzemeltetésre, koncesszióba adta a vízi-közművét, de nem ritka az a megoldás sem, amikor a műszaki okokból egymáshoz tartozó önkormányzatok a megyei vízműből kiváltak és közösen alakítottak gazdálkodó szervezetet a műszakilag egységes vízi-közmű üzemeltetésére. Bár kétségtelen, hogy a vízi-közműveket érintő szervezeti változások következtében színesebbé vált a vízi-közműveket üzemeltető szervezetek struktúrája, azonban ma már bizonyos - térségenként eltérő - versenyhelyzet kialakulásáról is beszélhetünk.
