A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
5. szekció: VÍZGAZDÁLKODÁS - KÖRNYEZETVÉDELEM - Vácz Sándor, FETIKÖVIZIG: Közép-Beregi sík komplex élőhely-rehabilitációja
teljesítőképessége (melyre meghatározó hatással van az ukrán oldali csatornaszakasz és szivattyútelepek állapota, kiépítettsége, kapacitása) és a Tiszaszalkai szivattyútelep kapacitása jelenti. Döntő tényező az ár-és belvizek egybeesése. A belvízi helyzet súlyosságát az ár-és belvíz egyidejűsége, az egybeesés tartóssága, az ár-és belvízhullám intenzitása, az árhullámok magassága határozza meg. Amennyiben az árhullámok miatt a torkolati zsilipet zárni kell, úgy a főcsatornákban a vízszint folyamatosan emelkedik, s egy idő után kiönt a mederből, belterületeket veszélyeztetve. A rendszer működtetése - igazodva a mindenkori ár-és belvízhelyzethez - alapvetően négy helyzettel jellemezhető: • Amikor a belvízzel együtt nem vonul le árhullám, és a torkolati zsilipek zárására nem kerül sor, a rendszer ugyanúgy működik, mint s belvízmentes időszakban: nincs szükség belvízkormányzásra, a főcsatornák fogadják, és a befogadókba vezetik a belvizeket. • Kisebb mértékű és tartósságú árhullámok idején a belvízlevezetés szintén nem igényel különösebb belvízkormányzást, az üzemelés gyakorlatilag a belvízmentes időszaknak felel meg. Az előrejelzések ma már kellő pontossággal és biztonsággal jelzik előre ezt a helyzetet. • Nagy árhullámok - amikor a torkolati zsilip magyar és ukrán területen egyidejűleg, vagy közel egy időben tartósan és magas árvízszinttel együtt kerülnek lezárásra - és nagy belvizek egybeesése esetében a Szipa öblözetből a Vámosatyai osztózsilipen keresztül max. 5,2 m3/s vízhozam adható le a Csaronda öblözetbe meghatározott vízszinten. A Csaronda belvizei a határon átfolyva teljes egészükben az ukrán területet, annak belvízvédelmi létesítményeit terhelik. Az eddigi ilyen jellegű nagy belvizek esetében az ukrán (régebben a szovjet) oldali szivattyútelepi kapacitások elégtelennek bizonyultak, s rendkívüli mértékű visszaduzzasztások keletkeztek. Ennek hatására a Csarondába gravitációsan csatlakozó csatornák bevezetési lehetősége a duzzasztás mértékétől függő hosszúságú szakaszon megszűnik, a belvizek a területen és azok elemein tározódnak. Általános tapasztalat, hogy a nagy belvizekkel egy időben mindig nagyobb árvizek vonultak le. • Belvízmentes időszakokban a rendszer belvizei szabályozás nélkül, gravitációsan jutnak el a befogadókba, s még árhullámok levonulásakor sem kell számolni (még a torkolati szakaszokon sem) belvízhelyzet kialakulására. A terület sajátossága a kötött talaj, mely a terepfelszínre és a csatornák folyásfenékszintjére is jellemző. Emiatt a lefolyások döntő hányada felszíni lefolyásból táplálkozik, a felszínalatti hozzáfolyás jelentéktelen: a belvizek után a vízutánpótlás a csatornákban aránylag rövid idő alatt megszűnik, a csatornákban alig marad víz, vagy kiszáradnak. 2.5. Összefoglaló értékelés Értékelve a vízszabályozások-kori nagy természetátalakító munkákat és azok eredményét, a mai állapotokat, összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg: A társadalmi igények -több termőterület, nagyobb biztonság, úthálózat építése stb.- kikényszeríttették a területek lecsapolását, s a vízrendezési és egyéb (pl. erdőirtási) munkákkal a Beregi-táj jelentős termőterülettel gyarapodott. Ez a nagy munka az 1950-es években fejeződött be, melynek eredményeképpen az egykor vizekben gazdag Bereg területén csak néhány viszonylagosan állandó jellegű vízjárta terület maradt, azonban aszályosabb években ezeket is a kiszáradás fenyegeti. 6
