A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
5. szekció: VÍZGAZDÁLKODÁS - KÖRNYEZETVÉDELEM - Csapák Alex, ELTE: A lakossági csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztésének földrajzi vizsgálata
GONDOLATOK A LAKOSSÁGI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉRŐL CSAPÁK ALEX Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar A lakossági csapadékvíz-gazdálkodás A lakossági csapadékvíz-gyűjtés és -felhasználás jelentősége növekszik számos nyugat-európai és tengerentúli országban (Németország, Hollandia, Japán, USA). A félszáraz térségekben nagy történelmi múltra visszatekintő csapadékvíz-gyűjtés mérsékelt övi felvirágzása számos - gazdasági, szociális és környezetvédelmi - okra vezethető vissza. Az egyik - talán legfontosabb - ok, az ivóvíz folyamatosan növekvő ára. (1. ábra) Mivel az ivóvíz előállítás költségei folyamatosan nőnek (szigorodó előírások, új műszaki eszközök, karbantartás stb.) a kompenzálandó összeg is évtizedek óta mutat folyamatos növekedést. A már elkészült ivóvíztermelő létesítmények, elosztó hálózatok kapacitása sokszor nem elegendő a növekvő lakossági és ipari vízigény kielégítésére, csak jelentős beruházással - és ennek következményeként - csak komoly vízdíjemelkedéssel, vagy esetleg központi anyagi forrásokkal lehet megoldani a feladatokat. Németország egyes térségeiben (Hessen, Bajorország) a vízbeszerzés lehetőségeinek bizonyos szintű korlátozottsága, illetve a növekvő vízdíjtételek mérséklésének együttes igénye vezetett a lakossági csapadékvíz-gazdálkodás műszaki infrastruktúrájának a fejlődéséhez. [Vajdané, 1998] A lakossági csapadékvízgazdálkodást ösztönző tényezők között az ivóvízbeszerzésen túl számolni kell a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetéssel is. A városi szennyvízhálózatok jelentős része egyesített rendszerű, az ilyen egyesített rendszerekben az intenzívebb csapadékhullások alkalmával előfordul, hogy a rendszer kapacitását meghaladó vízhozamot kell elvezetni, ilyenkor szennyezőanyag jut a környezetbe. Az egyesített rendszerek csapadékvíz-terhelésének csökkentése - bizonyos korlátok között (a rendszer rendeltetésszerű működése bizonyos vízhozam alatt elképzelhetetlen) - ezért kívánatos. A háztartási csapadékvíz-gyűjtés legkézenfekvőbb előnye a belterületi felszíni lefolyás mérséklődése - a tetőkről, burkolt felületekről felfogott csapadékvíz nem terheli a csapadékvíz-elvezető rendszert, kisebb a vizek eroziós károkozása. Ráadásul ott, ahol van olyan közüzemi díjtétel, amely a csapadékvíz elvezetésére vonatkozik, a háztartás kiadásainak további mérséklését is eredményezi a csapadékvíz összegyűjtése és
