A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

5. szekció: VÍZGAZDÁLKODÁS - KÖRNYEZETVÉDELEM - Bohm András, OKTVF: A Ramsari Egyezmény végrehajtása Magyarországon különös tekintettel a bölcs hasznosítás alkalmazására. A vizes élohelyek védelméről szóló egyezmény végrehajtása Magyarországon

(úthasználatukban jelentkezik. A vizes élőhelyeket mind gyakrabban a kommunális és az ipari eredetű szennyezések, másutt a külszíni bányászat következményei veszélyeztetik.

Az Egyezmény IX.1. határozata alapján az „ökológiai jelleg” a vizes élőhelyet egy adott időpontban jellemző ökoszisztéma-komponensek, folyamatok és hasznok/szolgáltatások összessége. Az „ökológiai jelleg megváltozása” az ökoszisztéma komponensei, folyamatai és/vagy hasznai/szolgáltatásai valamelyikének kedvezőtlen irányú, ember által kiváltott megváltozása.

Az aláíró országok számára előírás, hogy amennyiben a vizes élőhely ökológiai jellege kedvezőtlen irányban megváltozik, az egyezmény titkárságát értesíteni kell arról, részletesen bemutatva azokat a negatív tényezőket, melyek a káros hatást kifejtették. A leggyakrabban megjelölt veszélyeztető tényezők a mezőgazdasági eredetű, a szennyezésekből, a vizek szabályozásából eredő és az urbanizációból, beépítettségből fakadó veszélyek. A legkevesebbszer a turizmusból eredő veszélyeztetést említették a világ ramsari területeinek adatlapjain. A megváltozott ökológiai jellegű vizes élőhelyek az ún. Montreux-i Jegyzékre kerülnek. Ez azon veszélyeztetett ramsari területek jegyzéke, melyek ökológiai jellege kedvezőtlen irányban változott.

5. A magyarországi Ramsari területek helyzete

Magyarország 1979. évi csatlakozását követően több alkalommal (1989, 1997, 2001, 2003, 2006) jelölt helyszíneket a „Nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzéké”-re. Jelenleg 25 hazai tétel (valójában 32 önálló vizes élőhely) szerepel a jegyzéken, melyek összkiterjedése meghaladja a 190 000 hektárt. A közzé tett földrajzi elnevezések, csoportosítások, a területi adatok változásai, az összevonások és egyéb módosítások a nemzeti jegyzék felülvizsgálatát indokolják, a védelem tényén, hatályán azonban ez nem változtat.

A magyarországi Ramsari területek a Kárpát-medence csaknem valamennyi fontos vizesélőhely-típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtmedreket, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztározókat. A hazai Ramsari területek mindegyike legalább három feltételnek eleget tesz, sokat közülük 4 vagy 5 kritérium alapján is jelöltek (pl. Hortobágy, kardoskúti Fehér-tó, Fertő, Ipoly-völgy, izsáki Kolon-tó, Gemenc, Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, Felsőkiskunsági szikes tavak, Bodrog-zug).

1 százalékos állományküszöb

Kiemelkedő jelentőségű a nemzetközi jelentőséget igazoló feltételek közül az, amelyik valamely vízimadárfaj vagy -alfaj esetében az adott biogeográfiai régióban előforduló állományának 1%-át eléri vagy meghaladja. Hazai Ramsari területeinken a következő fajok világ- vagy európai populációjának 1%-a (vagy sok esetben még több is) fordul elő:

nagy kócsag: Fertő, Kis-Balaton, Pacsmag, Gemenc, Rétszilasi-tavak TT, Dinnyés-Fertő

TT, Kolon-tó, Pusztaszeri TK;

fekete gólya: Gemenc, Bodrogzug;

kanalasgém: Fertő, Hortobágy, Dinnyés-Fertő TT, Kolon-tó, Pusztaszeri TK, Biharugra;

vetési lúd: Fertő, Kis-Balaton, Balaton, Béda-Karapancsa, Gemenc, Rétszilasi-tavak

TT, Dinnyés Fertő TT, Tatai tavak, Hortobágy;

9