A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
4. szekció: CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Bálint Emese, Sapientia Egyetem, Fazekas Bence, Szentgyörgyi Eszter, Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem, Kneifel Ferenc, Virányi István, Gyulai Közüzemi Kft.: Két iszapkörös szennyvíztisztító kiépítése és üzemeltetési tapasztalatai Gyulán
Az eleveniszapos biológiai egység egyes lépcsőiben mért éves átlagos szerves anyag, N és P eltávolítási hatásfokot a 2. táblázat és a 3. ábra szemlélteti. 2. táblázat. A foszfor és nitrogéneltávolítás a gyulai szennyvíztisztító egyes lépcsőiben. 3. ábra. A foszfor és nitrogéneltávolítás hatásfoka a gyulai szennyvíztisztító egyes lépcsőiben. A második lépcső üzemi adataiból megállapítható, hogy abban heterotróf denitrifikáció gyakorlatilag alig alakulhat ki. A jó oxigénellátottság eredményként sem lehet erről szó. Szóba jöhetne ugyan esetleges NH4+ és NO3' összekapcsolódás, de a jó levegőztetés és a kis NH4+ koncentráció ezt is kizárják. A második lépcső anoxikus reaktorai tehát gyakorlatilag fölöslegesen működnek a rendszerben. Ugyancsak megállapítható a rendszer üzemi adatai alapján, hogy az első iszapkör anaerob reaktora is felesleges, hiszen a keletkező iszap foszfortartalma anélkül is közelítőleg ugyanerre az értékre állna be. Az első lépcsőben tehát nincs biológiai többletfoszfor eltávolítás, illetőleg a heterotróf mikroorganizmusok átlagos foszforfelvétele is elegendő a viszonylag kis foszfortartalom megfelelő csökkentéséhez. Az első iszapkörből tehát akár ki is kapcsolható mindkét anaerob medencetér. Valószínű, hogy akkor is kiiktathatók lennének az anaerob medencék, ha a rendszer terhelése a tervezettnek megfelelően alakult volna az utóbbi években. Ez akár a jelenleginek kétszeres szerves anyag terhelését is jelenthetné, ami azonban csak két napra csökkentené az adott körben az iszapkort. Ez lehet, hogy 3-4 szeresére növelné a második lépcső szerves anyag terhelését, valamint duplájára a nitrogén terhelését, azonban még ekkor is csak 0,1 kg N/m3d nitrifikációs kapacitás kialakulására lenne szükség a második lépcsőben, amit az biztonsággal teljesíthetne. Hasonló második iszaplépcsőkben Magyarországon 0,2 - 1,1 kg N/m3 nitrifikációs kapacitás is kialakul a gyakorlatban. A denitrifikációs kapacitás ugyanakkor ebben a lépcsőben feltehetően javulna a rendelkezésre álló nagy anoxikus térfogat, vagy iszaphányad következtében. Azt, hogy az eleveniszapos rész hidraulikus terhelése a jövőben hogyan növelhető, annak két utóülepítője határozza meg. A közbülső ülepítő átlagos hidraulikus tartózkodási ideje jelenleg
